Az apró drónhelikopternek első körben túl kell élnie a vörös bolygón uralkodó zord időjárási körülményeket.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség specialistái olyan módszert hoztak létre, amivel kőzet- és talajmintákat szállíthatnak vissza a bolygónkra a Vénuszról.
Csillagászok éppen azt vizsgálták, miként képződhetnek égitestek a halálos fekete lyukak közelében, amikor egy eléggé fontos problémával találták szembe magukat – el kellett nevezni ezeket az objektumokat.
Asztronómusok olyan Naprendszeren kívüli planétára bukkantak, ami 150 fényévre van a Földtől, a felépítése alapján pedig jóval sűrűbb lehet, mint azt korábban lehetségesnek gondolták.
A legújabb tanulmány szerint alaposan át kell gondolnunk korábbi teóriáinkat a vörös bolygó több milliárd évvel ezelőtti állapotával kapcsolatban.
Egy távoli galaxis-csoportosulásban szinte megállíthatatlan tempóban keletkeznek az újabbnál újabb égitestek – asztronómusok végre kiderítették, mi állhat a jelenség hátterében.
A tudósokat évtizedek óta foglalkoztatja az univerzum valós kora, a legújabb kutatások szerint akár egymilliárd év eltérés is lehet a két leginkább elfogadott teória között.
Az Európai Űrügynökség az Airbusszal nemrégiben kötött szerződése értelmében olyan űrhajó kifejlesztését kezdeményezte, amellyel marsi kőzeteket hozhatnának vissza a Földre.
Az Európai Űrügynökség Mars Express szondája a rajta található nagy felbontású kamera segítségével egy meghosszabbodott felhőt vizsgált, amely 20 kilométer szélességével a vörös bolygó egyenlítőjéhez közeli Arsia Mons vulkánnál tanyázott.
A fényképen egyértelműen kivehető a hatalmas, gyűrűvel rendelkező gázóriás két jeges holdja is.
A Földre hulló meteoritokat két nagyobb csoportba oszthatjuk: az egyik a kőzetmeteoritok, a másik pedig a fémmeteoritok osztálya. Van azonban egy harmadik típus is, ami rendelkezik mindkét variáns tulajdonságaival.