A hazai lakosság 71%-a szerint romlott az anyagi helyzete, viszont egyre többen igyekeznek spórolni.
A legtöbb módosítás csak a bankokat érinti, azonban az ügyfeleknek sem árt résen lenniük.
Úgy tűnik, hogy Brüsszel elzárta a pénzcsapot, és még nem tudni, mikor nyithatja meg újra.
A lassuló gazdasági növekedés, valamint az egyidejű magas infláció, azaz a stagfláció kettős rizikójával szembesül 2022-ben a világgazdaság.
Annak ellenére, hogy a KSH tavaly 8,9 százalékos béremelkedésről számolt be, az infláció és a forint gyengülése miatt ez valójában csupán 5 százalék alatti erősödést jelent.
A piaci várakozásoknak megfelelően csütörtökön sem szigorított a jegybank, így maradt a 6,15 százalékos kamat.
Habár az elmúlt években jelentős béremelések történtek szerte az országban, euróban számolva a fizetések tekintetében Magyarország hátrébb van az EU-s összehasonlításban, mint 2010-ben volt.
A kamatemelkedések miatt egyre nagyobb rizikót kell vállalnia azoknak, akik babaváró hitelt vesznek fel.
A pénzügyek területén is egyre népszerűbbek a lakossági fenntartható megoldások: a társadalmilag felelős befektetések értéke 2021-ben megnégyszereződött és elérte a 60 milliárd forintot a K&H-nál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból kiderült, februárban összesen 222,8 milliárd forintot buktak befektetéseiken a hazai vállalkozók és cégek.
A GKI szerint a rezsicsökkentés fenntartása idén 1 300 milliárd forintig kúszhat, ami azt jelenti, hogy minden egyes család 320 ezer forintot dobhat bele a közös kasszába.