Kísérleti egereken elvégzett őssejtterápia során bebizonyosodott, hogy a kopaszodó rágcsálók szőrméje mintegy 80 százalékban visszanőtt.
A COVID-19 fertőzés által súlyosan érintett észak-olaszországi régióban és Franciaország egyes részein arról számoltak be, hogy a rejtélyes szindróma az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és Spanyolországban tapasztalt esetekhez hasonlóan a fiatal gyermekeknél egyre inkább terjedőfélben van.
Az Egyesült Államok Nemzeti Allergológiai és Járványügyi Intézetének (NIAID) kutatócsapata Dr. Anthony Fauci vezetésével a legújabb tanulmányukban az elkövetkező egy-két év kihívásait összegezték a védőoltást illetően.
A Stanford Egyetem kutatói egy korszakalkotó technológiát fejlesztettek ki, amely két, már meglévő gyógyszer kombinációjával segíthet a cukorbetegeken.
A kutatók úgy gondolják, hogy a férfiak szervezetében nagyobb koncentrációban előforduló angiotenzin-konvertáló enzimek második típusa (ACE2) a felelős az erősebbik nem COVID-19 betegségre való hajlamosságáért.
Az Exeteri Egyetem legújabb kutatásából kiderült, hogy az agresszív és jelenleg kezelhetetlen genetikai betegséget előre lehet jósolni egy új biomarkernek köszönhetően.
Április 30-án, a koronavírus-járvány közepén a kutatók felfedezték, hogy a domináns törzs genetikailag módosította a szerkezetét, melynek következtében fertőzőképesebbé válhatott.
A New York-i Mount Sinai és a kaliforniai Sorrento Therapeutics kutatói a COVID-19 betegség túlélőinek szervezetéből vett antitesteket vizsgálják egy lehetséges gyógyszer előállításának érdekében.
A legújabb kutatás némi bizakodásra adhat okot, mivel szinte az összes páciens szervezetében, nemtől, kortól és a betegség súlyosságától függetlenül kialakultak a vírus elleni antitestek.
A New York-i kórházakban folytatott kutatások szerint a malária ellenszereként használt kémiai anyag egyáltalán nem hatott a COVID-19 kórokozójára.
A potenciális védőoltásokat tesztelő kutatócsapat vezetője elmondta, hogy 2021 áprilisáig vagy májusáig tarthatnak az ellenőrzési folyamatok.