Nem sokon múlott.
Már javában folyik a szavazás az alkotmánymódosításról, mely több mint egy évtizedre meghosszabbítaná az elnök hivatali idejét.
Sztremouszov korábban azt mondta, hogy hálásak Oroszországnak, ráadásul eddig sosem volt választásuk, de Moszkva ezt most megadta nekik.
Elmondása szerint a helyzetet tovább nehezíti Blinken kijelentése, akinek nem lenne kifogása az ellen, ha Kijev nyugati fegyvereket vetne be azokon a területeken, amelyek Oroszországhoz csatlakoznak.
Szerbia az ukrajnai háborút illetően is igyekszik egyensúlyozni Kelet és Nyugat között, ahogyan az európai integrációt illetően is teszi.
A népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Dmitrij Medvegyev mindenáron meg akarja tartani a "népszavazást" a jelenleg orosz megszállás alatt álló területeken, hogy csatlakozzanak Oroszországhoz.
A "népszavazást" a héten tartják, mellyel Oroszországnak az a célja, hogy a Krím 2014-es annektálásához hasonlóan ukrán területeket nyilvánítson orosznak.
Ezzel egyidőben a régió ukrán vezetése arról számolt be, hogy az oroszok lekapcsolták az internetet a területen.
Nagy többséggel utasították el a változást a népszavazáson.
Szeptember közepéig a Kreml minden megszállt régióban népszavazást kezdeményez, amely eldönti, Oroszországhoz vagy Ukrajnához tartozzon-e az adott terület, az ukránok azonban nem nézik ezt ölbe tett kézzel.