Az államtitkár egyértelművé tette, a magyar munkaerő prioritást élvez a munkaerőpiacon.
Egy felmérés szerint a vállalatok több mint negyede elbocsátásokon gondolkodik, míg egy másik kutatás arra világít rá, hogy a cégek 38 százaléka a jelenlegi helyzetben is venne fel plusz munkaerőt.
A becslések alapján jövő év elején jelentősen visszaesik a gazdaság, amely a fogyasztásra is hatással lesz, ez azonban még több bezárást és munkahelyelvesztést eredményezhet.
Kiderült, hogy míg 2019-ben a magyarországi vállalatok a lakosság felé átlagosan 30 napos fizetési határidővel számláztak, addig 2022-re ez 33 napra emelkedett, a vállalatok közötti (B2B) számlák fizetési határideje pedig 39-ről 43 napra nőtt.
Noha a program csak augusztusban indult, már több mint 2000 álláskereső elhelyezkedését segítették.
Az új kormányrendelet kevesebb adminisztrációt, egyszerűbb felmondást hozhat a cégeknek.
Érdekes adatok láttak napvilágot, többek között arról, hogy mely szektorok a legversenyképesebbek a munkaerőpiacon.
Elemzők szerint amint helyreállnak a termelési láncok, a magyarországi munkaerőpiac is megközelítheti a teljes foglalkoztatottságot.
A munkaerőpiaci gondok következtében a szerb és ukrán munkaerő mellett az Európai Unióban és hazánkban is megjelenhetnek egyéb harmadik országbeli vendégmunkások is.
Az "exit interjú" fogalmáról kevesen hallottak még a magyar dolgozók körében, viszont többen jelezték, hogy szívesen leülnének beszélgetni a főnökükkel, mielőtt kilépnek.
Elemzők szerint a munkaerőpiac már újra a válság előtti állapotát mutatja.