Maia Sandu, Moldova elnöke megerősítette, hogy Kisinyov békésen akarja megoldani a Dnyeszter Menti Köztársasággal, ismertebb nevén Transznyisztriával való konfliktusát.
Natalia Gavrilita, Moldova miniszterelnöke üdvözölte az Európai Unió által tett együttműködési lépéseket, de szerinte ezek nem tudják kiváltani a teljes tagságot.
Moldova formálisan március 3-án nyújtotta be a tagsági kérelmét az Európai Unióba, azonban attól félnek, hogy annyira Ukrajnára fókuszál a világ, hogy róluk megfeledkeznek.
A brit belügyminiszter azon a véleményen van, hogy Moldovának NATO-szintű felszereléssel kell rendelkeznie, hogy meg tudják védeni magukat az ukrán szomszédságba behatoló oroszoktól.
Ukrajna uniós tagsága körül egyelőre nincs konszenzus, viszont a közép-kelet-európai államok masszívan kiállnak az ügy mellett.
Ukrajna mellett Moldova és Grúzia is benyújtotta tagsági kérelmét az Európai Unió felé a háború kirobbanását követően.
Nagy rá az esély, hogy amennyiben Ukrajnában eléri a katonai céljait Oroszország, Moldova lehet a következő áldozata.
Maia Sandu úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”, azt viszont egyáltalán nem szeretné, hogy „a félelem hatalmába kerítse a társadalmat”.
Vlagyimir Putyin sokakat meglepett azzal, hogy inváziót indított Ukrajna ellen, azóta pedig számtalan elemzés született, hogy valójában ezt miért tette meg.
Mind a három keleti európai ország immáron megszenvedte az oroszok agresszióját, illetve destabilizációs törekvéseit.
Az ország elnöke szerint nem látnak „közvetlen” fenyegetést, ám egy „kevésbé optimista, vagy pesszimista forgatókönyvre” is felkészültek.