Mondhatni puszta formalitás volt ez az Európai Unió részéről, mely végül jóváhagyta a két ország tagjelöltségi státuszát. Ukrajna 2004 óta várt erre a pillanatra, ami kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, ez most olyan számukra, mintha a sötétségből a fényre lépnének. Ukrajna uniós nagykövete, Vszevolod Csencov szerint ez egy jelzés Moszkva számára, hogy Ukrajna és a volt Szovjetunió más országai sem tartozhatnak az orosz befolyás körébe. Az ukránok egy nappal azelőtt kapták meg a zöld jelzést, hogy Vlagyimir Putyin négy hónapja inváziót indított Ukrajna ellen.
Hivatalosan május elseje volt a határidő, hogy megegyezésre jussanak a Gazprommal az adósság visszafizetésének kapcsán, ám a Moldovagaz halasztást kért.
Egy korábbi brit védelmi minisztériumi és NATO-tisztviselő szerint az oroszok célja a katonai szövetség figyelmének megosztása.
A jelentések szerint lövéseket adtak le Ukrajna területéről a moldovai szakadár régióban található egyik falú felé.
Ukrajna elnöke azon a véleményen van, hogy Oroszország megpróbálja destabilizálni régiót, ami újabb helyzeteket teremthet a háborúban.
Egyelőre nem lehet tudni, ki állhat az ostrom mögött, ám Annalena Baerbock úgy véli, a moldovai helyzet „rendkívül kritikus”.
Az ellenséges offenzíva egy helyi katonai egységet vett célba, amely egyike volt a régiót ért három támadásnak.
Szakértők keresik a választ a kérdésre, ám egyre inkább erősödik az a feltételezés, miszerint valóban Moldova megszállása lesz Putyin következő célja.
Ukrajna a közelmúltban jelentette be, hogy kitöltötték azt a kérdőívet, amely alapján az Európai Bizottság és az Európai Tanács meg tudja ítélni, hogy az ország alkalmas-e az uniós tagságra.
Számos elemző beszélt arról korábban, hogy amint „végez” Ukrajnában az orosz hadsereg, Moldova lehet a következő célpontjuk.
Egy vezető beosztású orosz katonai tisztviselő szavaiból egyértelműen kiderül, hogy Oroszország egy másik államot is kinézett magának inváziós célpontként.