Romániának és Bulgáriának is kulcsszerepe lehet abban, hogy Putyin ne érje el a végső célját

Amerikai katonák felsorakoznak Klaus Iohannis román elnök és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár látogatása alkalmából a Mihail Kogalniceanu katonai légi támaszponton, a Fekete-tenger partjánál fekvõ Constancában 2022. február 11-én. Az Egyesült Államok Németországból Romániába vezényel át mintegy 1000 amerikai katonát az orosz-ukrán feszültség miatt. MTI/EPA/Razvan Pasarica
not image

Nagy Noel

2022. május 12. - 19:49

Nagy rá az esély, hogy amennyiben Ukrajnában eléri a katonai céljait Oroszország, Moldova lehet a következő áldozata.

Seth Cropsey korábbi haditengerész, a Yorktown Intézet alapítója a 19FortyFive felületére írt elemzésében pedig azt fejtegette, hogy szerinte Putyin céljai egyértelműek: le akarja uralni a Fekete-tengert, nagyobb nyomást helyezve ezzel Romániára és Bulgáriára, mint NATO-tagállamokra.

Cropsey úgy véli, ennek első lépéseként uralma alá hajtaná Ukrajnát és integrálná Fehéroroszországgal közösen egy politikai unióba. Ezt követően fordulna Moldova ellen, amelyet első gondolatra könnyen bekebelezhetne, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű.

Ennek egyik oka, hogy Moldovában Ukrajnához hasonló ellenállás bontakozni ki, amelyhez az ukránok támogatást is nyújtanának. Ott van ráadásul Románia is, amely szoros kapcsolatot ápol Moldovával kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, így egy moldovai konfliktusba a románok, velük együtt pedig a NATO is belesodródhat.

Bár feltehetően egy NATO-Oroszország konfliktust a Kreml nem szívesen vállalna fel, mégsem szabad elmenni a gondolat mellett. Cropsey éppen ezért úgy véli, hogy a Fekete-tengeri államoknak még most kell cselekedniük, hogy felkészítsék a térség védelmét, amihez három lépést javasolt.

Az első értelmében Romániának és Bulgáriának meg kell kezdenie a koordinációt Moldovával, hogy harmonizálják a civil és a védelmi tervezést. Cropsey szerint ebben Romániának kellene vállalnia a vezető szerepet, a szorosabb kapcsolat miatt, de szigorúan ügyelni kell arra, hogy ez szövetséggé ne formálódjon, csak akkor, ha Moldova alkotmánymódosítással hagyja el a semlegességét.

Cropsey kiemeli, Moldova feltehetően nem is fog közös hadgyakorlaton részt venni a NATO-tagországokkal, viszont Románia, Bulgária és az egész NATO is hozzájárulhat ahhoz, hogy biztosítsák a koordinált választ egy Moldova elleni agresszió esetében.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja

Az elemző szerint Romániának és Bulgáriának innentől prioritásként kell kezelni a hosszú hatótávú védelmi rendszerek beszerzését, hogy ezzel zavarják meg az orosz hadsereg mozgását. Cropsey szerint a román hadseregnek rá kell feküdnie hajóelhárító rakéták és szárazföldi cirkálórakéták gyártására, hogy bárhonnan képesek legyenek Fekete-tengeri célpontokat eltalálni.

Hasonlóan rá kellene feküdniük a hosszú hatótávú nehéztüzérség fejlesztésére is, hogy amennyiben Oroszország elér a román határig, tudjanak válaszolni egy agresszióra – véli Cropsey. Megfelelő megfigyelő mechanizmusokkal az ilyen fegyverek képesek lehetnek megfékezni az orosz előrenyomulást.

Harmadikként Cropsey azt említi meg, hogy Romániának és Bulgáriának is fejlesztenie kell a drón- és légvédelmi rendszereit, különösen a mobil szinteken. A korábbi haditengerész szerint a Moldova elleni orosz támadás óhatatlanul Románia és Bulgária elleni akciókkal járnak, Oroszország pedig tanul az Ukrajnában elkövetett hibáiból, ezért a két országnak jobban fel kell készülnie egy légitámadás elleni védekezésre.

Cropsey azzal zárta elemzését, hogy bár Oroszország katonai gyengeségeit alaposan feltárta az Ukrajna elleni invázió, Putyin hosszú távú célja nem változott: az Orosz Birodalom újjáépítése és a Fekete-tenger uralása – erre pedig a Nyugatnak is el kell kezdenie készülni, gyakorlatilag most azonnal.