Aggodalmak azután merültek fel, hogy a Gazprom kijelentette, hétfőtől csökkenni fog a napi szállított gázmennyiség.
Maia Sandu, Moldova elnöke megerősítette, hogy Kisinyov békésen akarja megoldani a Dnyeszter Menti Köztársasággal, ismertebb nevén Transznyisztriával való konfliktusát.
A moldáv miniszterelnök bár "hipotetikus forgatókönyvnek" nevezte az orosz inváziót Moldova ellen, aggodalmát fejezte ki a közeljövő miatt.
Igor Dodon megjegyezte: „ha fegyvereket szállítanak, akkor azokat használni is kell”.
Az EU igen komoly döntést hozott, s 40 millió euró értékben hagyott jóvá támogatást Moldova számára.
Kétségtelenül a hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy az Európai Unió megadta a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.
Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese szerint Moszkva válaszlépései nem maradnak el.
A moldovaiaknak nincs olyan információik, miszerint Oroszország a megtámadásukat tervezné.
Mondhatni puszta formalitás volt ez az Európai Unió részéről, mely végül jóváhagyta a két ország tagjelöltségi státuszát. Ukrajna 2004 óta várt erre a pillanatra, ami kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, ez most olyan számukra, mintha a sötétségből a fényre lépnének. Ukrajna uniós nagykövete, Vszevolod Csencov szerint ez egy jelzés Moszkva számára, hogy Ukrajna és a volt Szovjetunió más országai sem tartozhatnak az orosz befolyás körébe. Az ukránok egy nappal azelőtt kapták meg a zöld jelzést, hogy Vlagyimir Putyin négy hónapja inváziót indított Ukrajna ellen.
Az Európai Bizottság után az Európai Parlament is azt javasolta, hogy Ukrajna és Moldova kapja meg az uniós tagjelöltséget.
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor többek között Ukrajna tagjelöltségét is támogatja.