Tudósok felfedeztek egy olyan különleges égitestet, amelynek az atmoszférája hasonló felépítésű, mint a Föld légköre.
Közel 35 fényévnyire van tőlünk az a kék színű, valószínűleg folyékony vízzel borított égitest, ami egy Naphoz hasonló csillag élhető zónájában kering.
Először sikerült csillagászoknak számszerűsíteniük egy több mint 2,8 billiárd kilométerre található exobolygón lévő izotópokat.
Meglepő módon ahelyett, hogy egy központi csillag körül keringenének, szabadon repkednek az univerzumban azok az exobolygók, amelyek egészen más képet festenek a világűrről.
Miközben még egyetlen alkalommal sem láthattunk kitörni egy fémvulkánt, kutatók laboratóriumi körülmények között leszimulálták, mire számíthatnánk egy esetleges űrbéli katasztrófa során.
Az oxigén az a létfontosságú elem, amelynek exobolygókon való jelenlétét gyakran a lehetséges élet indikátoraként fogadják el. A Föld oxigéntartalmú légköre azonban, amely lakhatóvá teszi a bolygónkat, nem biztos, hogy örökké tart.
Az amerikai űrhivatal egészen egyedi módon kezdte meg földönkívüli létformák utáni kutatómunkáját – légszennyezés nyomait vizsgálva deríthetik ki, van-e élet az exobolygókon.
Csillagászok nemrég olyan exoplanétákra bukkantak, amelyek viszonylag normális pályán keringenek, azonban a sűrűségük eléggé rendellenes.
Az egészen bizarr, aszfaltnál is sötétebb exobolygó sorsát a saját anyacsillaga pecsételheti meg.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég egy két évig elhúzódó részletes tanulmánysorozatra hivatkozva bejelentette, hogy 2029-ben exobolygó-kutató teleszkópot állíthatnak Föld körüli pályára.
Mindezidáig több mint 4 ezer exoplanétát azonosítottak a bolygókutatók a Tejútrendszerben, a számuk pedig napról napra emelkedik, hála a Kepler űrtávcsőnek és a csillagászok kitartó munkájának.