Kvantumgravitációs szenzor segítségével azonosíthatók az élhető exobolygók

X

Mióta asztronómusok felfedezték a Földtől nagyjából 640 fényévre található WASP-76b exoplanétát, egyre több érdekességre derült fény a szó szerint pokoli égitestről.

X

Először sikerült lencsevégre kapni a GW Orionis tripla csillagrendszert, melynek közepében egy bolygó található, ami mindhárom égitest körül szabályosan kering.

X

Tudósoknak sikerült a felszínen és az atmoszférában uralkodó körülményeket górcső alá venniük egy olyan exobolygón, ami a Naprendszeren kívül található a galaxis mélyén.

X

Habár az elmúlt években rendkívül sok földönkívüli élet lehetőségével kecsegtető égitestet fedeztek fel asztronómusok, minden jel arra utal, hogy ezeket a bolygókat saját anyacsillagaik emészthetik fel.

X

Az úgynevezett Hycean-bolygók kutatók szerint alkalmasak arra, hogy felszínükön létrejöhessen a földi értelemben vett élet.

X

Közel 35 fényévnyire van tőlünk az a kék színű, valószínűleg folyékony vízzel borított égitest, ami egy Naphoz hasonló csillag élhető zónájában kering.

X

Először sikerült csillagászoknak számszerűsíteniük egy több mint 2,8 billiárd kilométerre található exobolygón lévő izotópokat.

X

Meglepő módon ahelyett, hogy egy központi csillag körül keringenének, szabadon repkednek az univerzumban azok az exobolygók, amelyek egészen más képet festenek a világűrről.

X

Miközben még egyetlen alkalommal sem láthattunk kitörni egy fémvulkánt, kutatók laboratóriumi körülmények között leszimulálták, mire számíthatnánk egy esetleges űrbéli katasztrófa során.

X

Az oxigén az a létfontosságú elem, amelynek exobolygókon való jelenlétét gyakran a lehetséges élet indikátoraként fogadják el. A Föld oxigéntartalmú légköre azonban, amely lakhatóvá teszi a bolygónkat, nem biztos, hogy örökké tart.