Varju László szerint sem az ukrajnai háború, sem az Oroszország elleni szankciók nem okoztak jelentős energiaválságot Európában, Magyarország azonban kilóg a sorból.
Olaf Scholz hangsúlyozta, a pénzügyi védőernyő a nyugdíjasoktól kezdve a családos emberekig és a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segít abban, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke úgy véli, hogy az Európa által fizetett drága energia kis ár ahhoz képest, hogy az ukrán nép milyen áldozatokat hoz nap mint nap az Oroszországgal vívott háború során.
A legtöbb vállalat hosszú távú energiaszállítási szerződéssel rendelkezik, rövidesen pedig megtudják, hogy mennyivel kell többet fizetniük a gázért és az áramért.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója pedig őszintén reméli, hogy ez valóban így is lesz.
Az új brit miniszterelnök nem tétlenkedik, már első hivatalos napján intézkedéseken gondolkodik.
Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy a német lakosság válláról levegyék a gazdasági válság terheit.
A világ számos országához hasonlóan Olaszországban is komoly gondokat okoz az orosz-ukrán háború, valamint az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói miatt bekövetkező energiaár-robbanás.
Az osztrák kancellár vasárnap felszólította az Európai Uniót, hogy válassza külön az áram árát a gáz árától, ezzel megakadályozva, hogy tovább emelkedjenek az árak.
Becslések szerint napi 8,4 millió angol font – azaz több mint 40 milliárd forint értékű – cseppfolyósított gáz válik füstté, amit Moszkva korábban Németországba exportált volna.
A szektor több résztvevője is hasonló döntést fontolgat, képtelenek kigazdálkodni ugyanis a megnövekedett rezsiköltségeket.