Az MNB számításai szerint az élelmiszerek drágulása magyarázza az emelkedő inflációt Magyarországon.
Felsmann Balázs energiapolitikai szakértő szerint a jövő tavaszi választásokig nem lesz fogyasztói áremelés, azonban valakinek így is fizetnie kell.
Az Európai Unió döntéshozói piacmanipulációt sejtenek a drágulások mögött, ezért október 21. és 22. között nemzetközi csúcsot tartanak Luxemburgban, hogy megtárgyalják az ügyet.
Egyelőre kilátástalan a helyzet a magyar piacon, ugyanis azon felül, hogy éves rekordot döntött az infláció, az alapvető élelmiszerek drágulása is megnehezíti az átlagemberek életét.
Október 15-én ismét változik az üzemanyagok ára a hazai töltőállomásokon.
Szerdán 500 forint fölé emelkedhet a gázolaj ára, miközben a benziné is drasztikusan nőhet.
Az éves infláció többéves csúcsot, 5,5 százalékot tett ki szeptemberben, ezzel együtt pedig az árak is emelkedtek.
Az éves infláció több éves csúcson zárt szeptemberben, a pénzromlás mértéke a KSH legfrissebb adatai szerint 5,5 százalékosnak bizonyult.
Egyre inkább körvonalazódik a globális ellátási láncok akadozásának következménye, a világszintű áruhiány, miközben tízéves csúcsára emelkedett a pamut ára.
Ugyan védi a magánfogyasztókat a magyar energia-árrendszer, a vállalatokat azonban nem, így a vásárlókra háríthatják a megnövekedett költségeket.
Az Európai Unióban átlagosan egyharmaddal drágábbak a lakások, mint 2010-ben, Magyarország a képzeletbeli dobogó harmadik fokára került áremelkedés szempontjából.