Amikor a T CrB berobban, akkor egy rendkívül fényes csillagként jelenik majd meg az égen, ami legalább egy hétig látható lesz.
Az amerikai űrügynökség űrteleszkópja egy olyan különleges csillag fényét azonosította, ami mindössze 900 millió évvel az ősrobbanás előtt keletkezett.
A NASA űrteleszkópja szúrta ki a Földtől több száz fényévnyi távolságra létrejött sűrű törmelékfelhőt.
Különleges mintázatú kozmikus alakzatokat hozott létre a V Hya nevű csillag.
Lényegében a bolygóképződés olvasztótégelyéről beszélhetünk, melynek hála bepillantást nyerhetünk az élet eredetébe az univerzumban.
Az objektum mindössze 16 kilométer átmérőjű, ám akkora űrbéli struktúrákat képes létrehozni, hogy akár több ezer fényév távolságból is láthatjuk.
Asztronómusok egy teljes hónapon keresztül követték figyelemmel a kozmikus drámát.
Csillagászok szerint a vegyület az élettel kapcsolatba hozható szerves molekulák előfutára.
Egy új kutatásból kiderült, a neutroncsillagok erőteljes, forró széláramlatokat szabadítanak fel azt követően, hogy belakmároztak kozmikus kísérőikkel.
Német asztrofizikusok furcsa kinézetű fehér törpecsillagokra bukkantak, melyek felszínén hélium égése során keletkező, sűrű hamurétegre utaló nyomokat azonosítottak.
Távoli röntgensugarak révén bizonyítást nyertek azok a korábbi tudományos feltételezések, melyek szerint elképzelhető a bolygók és csillagok kozmikus tetemeinek ütközése.