A válaszadók 35%-a rendelni is szeretne, a többség pedig olyan árucikkeket venne, mint a könyvek, műszaki cikkek, játékok.
A belső működésen való takarékoskodás és a téli nyitvatartásra való átállás is segíthet majd abban, hogy csökkenjenek a kiadások.
Kiemelték, az ország már korábban is hangoztatta, hogy az európai szolidaritás keretein belül sem fog osztozkodni senkivel, mert ezzel veszélybe sodorná a saját gazdaságát.
A DK most azt mondja, hamarosan újabb "brutális" áramár-emelkedés jöhet, de ez egyelőre nem történt meg.
Az élelmiszer- és üzemanyagárstop kivezetésével újabb jelentős áremelkedés jöhet, a pénzromlás átlagos mértéke pedig a 20 százalékot is megközelítheti őszre.
Egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.
A Duna House legfrissebb elemzése szerint csökken a kereslet, ennek ellenére folyamatosan növekedik az ingatlanok eladási ára.
A magyar igazságügyi miniszter is azon a véleményen van, hogy nem a háború, hanem a szankciók hozták a legnagyobb áremelkedést, és nemcsak Magyarországon.
Bár a kereslet egyelőre nem lendült fel, ennek ellenére a szokottnál rövidebb, de intenzívebb nyár végi rohamra számítanak.
A számítások szerint akár 16-17 százalék lehet majd az augusztusi év/év infláció, illetve ennyivel is nőnek majd az útdíjak 2023 első napjától kezdődően.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban is hasonló a helyzet, átlagosan 25 százalékkal kell többet fizetni az egész csirkéért.