A Tokiói Egyetem SPIDAR-ja egészen elképesztő képességekkel rendelkezik, s többek között képes bármilyen irányban mozogni.
A napelemekbe érkező napsugárzásból kinyerhető energia legnagyobb része kárba vész, ezért gondolták úgy, érdemes lenne növelni a hatásfokon.
Úgy tűnik, hamarosan búcsút inthetünk a drágakövek bányászatának, a briliánsokat ugyanis ezentúl egyenesen a levegőből is kinyerhetjük.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett technológia újabb okot ad a sportolásra, a fáradságos munka elektromos energiaként térül meg.
Amerikai kutatók bemutattak egy korszakalkotó technológiát, ami segíthet a kvantumkomputerek teljesítményének növelésében.
Az amerikai űrkutatási erők 2,37 milliárd dolláros szerződést kötöttek a Northrop Grumman és a Ball Aerospace vállalatokkal egy olyan műhold megépítése kapcsán, melynek célja a ballisztikus és hiperszonikus rakéták indításának lefülelése lesz.
Egy ausztrál bányavállalatnál azon dolgoznak, hogy 2030-ra teljesen zöld megoldásokkal működjenek, mely törekvések első állomása egy olyan vonat létrehozása lesz, ami karbonmentesen üzemel.
Az MIT kutatói elnyertek egy pályázatot, melynek révén finanszírozzák azon projektjüket, amivel 20 kilométer mélyre fúrhatnak, hogy begyűjtsék a lent szunnyadó energiát.
Az internetes forrásokból származó, több mint 10 milliárd arcképet tartalmazó adatbázisával az amerikai Clearview olyan MI-platformot hozott létre, amellyel az arcfelismerő technológiát a bűnöldöző szervek támogatására használhatják.
Sikerült továbbfejleszteni a golyóálló anyagok egyik típusát, melynek révén olyan páncélzatot hoztak létre, ami biztonságban tartja viselőjét, miközben javítja a mobilitását.
A hagyományos gyártási eljárás jelentős környezeti hatással jár, valamint sok hulladékot termel, a beton összetételének megváltoztatásával azonban új technológia válhat elérhetővé.