Tanulmány: ilyen gyorsan még nem olvadt a grönlandi jég az elmúlt évezredek során
Nagyjából a kilencvenes évek óta aggodalomgerjesztő tempóban kezdtek el olvadni a grönlandi jégsapkák, az elmúlt évben pedig a mérések kezdete óta a legnagyobb mennyiségű jeget vesztette el olvadás útján.
Nagyjából a kilencvenes évek óta aggodalomgerjesztő tempóban kezdtek el olvadni a grönlandi jégsapkák, az elmúlt évben pedig a mérések kezdete óta a legnagyobb mennyiségű jeget vesztette el olvadás útján.
A CNN is megjegyzi ugyan, hogy a Föld mintegy 4.5 milliárd éves története során ez az egy év csak egy pillantásnak minősül, valamint a grönlandi jégsapkák villámgyors olvadása kapcsán is kérdéses, hogy a múltban is volt-e már hasonlóra példa, ebben a kérdésben pedig a tudomány továbbra sem jutott konszenzusra.
A Nature nevű szaklapban publikált új tanulmány azonban némi választ ad arra, hogy mennyi aggódni valónk van Grönland helyzete kapcsán. A kutatómunka ugyanis arra az eredményre jutott, hogy az olvadás napjainkban tapasztalható tempója olyan mértékű, amelyet alig lehetett tapasztalni az elmúlt 12 ezer év során.
Az elmúlt két évtized során az olvadás tempója meghaladta a 6100 milliárd tonna/évszázadot, erre pedig utoljára mintegy 7000-10 000 évvel ezelőtt volt példa, amikor a Föld éppen egy melegebb periódusát tapasztalta. Jason Brinner, a Buffaloi Egyetem geológus professzora kiemelte, ha vizsgáljuk Grönland évszázados trendjeit, egyértelműen látszik, hogy „rendellenes” időket élünk.
Brinner viszont kihangsúlyozza, hogy a korábbiakhoz képest van egy nagyon fontos különbség, méghozzá az emberi tevékenység, ugyanis a jelenlegi olvadást elsősorban az üvegházhatású gázkibocsátás táplálja, míg az évezredekkel ezelőtt végbement felmelegedés a környezet természetes változékonyságával volt magyarázható.
Hogy mennyi jég fog a továbbiakban Grönlandon elolvadni, az csakis rajtunk fog múlni. Brinner szerint amennyiben továbbra is ebben az ütemben bocsájtjuk ki a hőfogó gázokat, akkor a grönlandi jégveszteség példátlan szintekre, 35 900 milliárd tonna/évszázad mértékre ugorhat, ami a legrosszabb forgatókönyv jelen esetben.
Amennyiben viszont sikerült valamit kitalálnunk a környezetszennyezés problémájára, és csökkenteni tudjuk a kibocsátást, akkor le tudjuk nyomni ezt a számot 8800 milliárd tonna/évszázadot 2050-re, ami szintén nagyon magas szám, viszont ebben az esetben a tengerszint mintegy 2.54 centiméterrel emelkedne, ellenben a legrosszabb forgatókönyvvel, ami 10 centiméteres tengerszint-emelkedés.
A helyzet pedig az, hogy ami a grönlandi jegekkel történik, az több tízmillió, partvidékeken élő ember életét befolyásolhatja a jövőben. A tengerszint-emelkedés szempontjából ugyanis Grönland a második leginkább befolyásoló tényező, csak az Antarktisz jégsapkáinak olvadása jelent ennél is komolyabb gondot.
Habár eddig centiméterekről volt szó, de amennyiben a teljes grönlandi jégsapka felolvad, az legalább 6-7 méterrel emelné a globális tengerszintet, ami viszont már egy igén jelentős szám. Az Antarktiszon akár 60 méteres tengerszint-emelkedésre is elegendő jég van, amennyiben megolvad, így ez ugyan több évszázados távlatban, de gigantikus problémát jelenthet.
