Tálib ígéretek és az al-Kaida

Nem az amerikai neokonzervatívok az egyetlenek, akik az Afganisztánból újraéledő terrorfenyegetés lehetséges veszélyére mutatnak rá. Júniusban az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott jelentés jelezte, hogy az al-Kaida és a tálibok Haqqani-hálózata közötti kapcsolatok „továbbra is szorosak, amelyek ideológiai közeledésen, a közös harcok és a házastársi kapcsolatok révén kialakult kapcsolatokon alapulnak”, és hogy „az al-Kaida vezetőségének jelentős része az afganisztáni és pakisztáni határvidéken tartózkodik”.

Az ENSZ-dokumentum rámutatott, hogy a tálibok „megkezdték az al-Kaida feletti ellenőrzés szigorítását azáltal, hogy információkat gyűjtenek a külföldi terrorista harcosokról, valamint nyilvántartásba veszik és korlátozzák őket”, de figyelmeztetett, hogy „lehetetlen teljes bizonyossággal megítélni, hogy a tálibok eleget tesznek-e annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy a jövőben elfojtanak minden, az al-Kaidából kiinduló nemzetközi fenyegetést Afganisztánban”.

A múlt hónapban különben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelezte, hogy az orosz katonai hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Szíriából, Líbiából és több más országból terrorista fegyvereseket szállítanak Afganisztánba. Sojgu nem pontosította, hogy állami szereplő is részt vesz-e ezekben a műveletekben.

Az al-Kaida „eltűnt”, állítja Biden, a Pentagon azonban ellentmond neki

Az afgán kormány vasárnapi váratlan összeomlása után Biden többször is azzal védte az amerikai erők kivonását, hogy Washington sikerrel teljesítette eredeti küldetését, miszerint azért ment be az országba, hogy „elkapja” a 9/11 feltételezett kitervelőjét, Oszama bin Ladent, és „eltörölje” a terrorcsoportot, „amennyire csak tudtuk”.

Biden pénteken megismételte állításait arról, hogy az al-Kaida „eltűnt” Afganisztánból, csakhogy a Pentagon szóvivője, John Kirby ellentmondott neki, aki egy tájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy „tudjuk, hogy az al-Kaida, csakúgy, mint az ISIS, jelen van Afganisztánban”, és hogy az USA már nem rendelkezik pontos adatokkal a létszámukról.

„Nem arról van szó, hogy személyi igazolványt hordanak maguknál. És az afganisztáni hírszerzési képességünk sem olyan, mint régen” – mondta Kirby megjegyezve, hogy az Egyesült Államok tudomása szerint „nincs olyan jelentős jelenlét, amely érdemben fenyegetést jelentene hazánkra nézve, mint húsz évvel ezelőtt, 9/11 idején”.

Az Egyesült Államok és szövetségesei 2001 végén azzal az ürüggyel szállták meg Afganisztánt, hogy ott rejtőzött Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője és a 9/11-es terrortámadások kitervelője, amelyet 19 férfi, köztük tizenöt szaúdi, két emírségeki, egy libanoni és egy egyiptomi követett el. A tálibok nem voltak hajlandóak átadni bin Ladent az Egyesült Államoknak anélkül, hogy Washington bizonyítaná, hogy részt vett a terrorcselekményekben.

Az amerikai koalíciónak gyorsan sikerült megbuktatnia a tálibokat, bin Laden Pakisztánba menekült, és megkezdődött egy két évtizedes felkelésellenes és nemzetépítő művelet, amely több mint 2 billió dollárba és több ezer emberéletbe került az USA-nak. Több mint 100 ezer afgán civilt is megöltek, és több millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni.

2011 májusában egy Navy SEAL-csapat lecsapott bin Laden kúriájára Abbottábád egyik gazdag külvárosában, és meggyilkolta, de a halott terroristavezérről készült képeket nem hozták nyilvánosságra, attól tartva, hogy ez „megbotránkoztatná a terroristákat”, és újabb támadásokra sarkallná őket.