Szlávik elmondta, milyen vakcinák várhatók a jövőben Magyarországon
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa az InfoRádiónak adott interjújában részletesen beszélt arról, hogy milyen típusú és gyártású koronavírus-vakcinák várhatók Magyarországon.
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa az InfoRádiónak adott interjújában részletesen beszélt arról, hogy milyen típusú és gyártású koronavírus-vakcinák várhatók Magyarországon.
Mint Szlávik mondta, helyesebbnek tartja a jelenleg Magyarországon érvényben lévő oltási rendszert, miszerint inkább megkapja egy személy mindkét adag védőoltást, és alakul ki nála teljes védettség, mint a „kockázatosabb” utat, hogy beoltunk egy csomó embert az első adaggal, és várjuk az Európai Unióból a második dózishoz szükséges mennyiséget.
Szlávik felsorolta, milyen vakcinákra lehet számítani Magyarországon. Először is itt van az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös fejlesztésű oltóanyaga, amellyel már az egészségügyi és idősotthonbeli dolgozók oltását is megkezdték. Engedélyezésre került már a szintén amerikai Moderna oltóanyaga is, mindkettő mRNS alapú technológiát használ, és az utóbbiból várhatóan érkezik a közeljövőben Magyarországra.
A brit Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcinája egy vektor típusú vakcina, vagyis egy ártalmatlan csimpánz adenovírust használnak fel arra, hogy antitestek képződjenek az emberben. Ennek kapcsán elárulta, ez szintén elérhető közelségben van, és várhatóan Magyarországra is érkezik belőle.
Mint mondta, ehhez hasonló felépítésű az úgynevezett orosz vakcina is, amely alatt a legelsőként elfogadott Szptunyik V-t értik, bár Szlávik megjegyzi, nem szereti ezt a kifejezést, mivel három különböző oltóanyag van már törzskönyvezve Oroszországban. Ez a vakcina humán, emberi adenovírust használ fel antitestek termelésére, de hazánkban egyelőre ez kísérleti fázisba kerülhet be.
Ezen felül van még úgynevezett kínai vakcina is, de ott is nagyon sokféle vakcina van. Amelyet hagyományosan ezzel a kifejezéssel azonosítanak, az egy influenzaszerű oltásra vonatkozik, amelynek során magát a koronavírust inaktiválják, így adják be a szervezetbe, amely felismeri a szaporodásra képtelen koronavírust, és elkezd ellene harcolni.
Mint Szlávik kihangsúlyozta, ezekből várhatunk főleg Magyarországra, ugyanakkor elmondta, hogy nagyon várunk olyan oltóanyagokat is, amelyeknek semmilyen része nem tartalmaz genetikai információt, vagyis fehérje alapú vakcinák. Az infektológus elárulta, már Oroszországban és Amerikában is fejlesztenek ilyet, és idén már készek is lehetnek.
Szlávik arra is kitért, hogy nagyon nehéz megmondani, vagy „ajánlani” az embereknek ezek közül, mivel mindegyik rendkívül biztonságos és hatékony. Szerinte azt kell elsősorban nézni, hogy melyiket milyen csoporton próbálták ki, mert bár a legtöbb felnőtt, 16 évnél idősebb embereknél és sokszor krónikus betegeknél is használhatók, de nem mindegyiknél.
Szlávik elmondása szerint ez azért van, mert van olyan vakcina, amit még nem próbáltak ki hatvan fölöttieknél, van olyan is, amelyeket pedig terheseknél nem próbáltak ki, így várni kell arra, hogy melyiket használhatják. A legfőbb hiányosság viszont a gyermekek esetében van, nem nagyon tudni olyanról, amelyet a gyermekeken kipróbáltak.
„Ha valaki tudja magáról, hogy valamely oltásra, valamely anyagra allergiás, akkor el tudja dönteni, hogy azt az oltást fölveheti-e. Számtalan szempont van, ezeket mind az orvosnak kell eldöntenie, mielőtt beadja az oltást. Tehát a beteg választhat, de egy orvos fogja indikálni az oltást, egy orvossal fog elbeszélgetni arról, hogy milyen panaszai vannak és ő fogja eldönteni, hogy melyik oltást kaphatja meg”
nyugtázta.
