Szakorvos figyelmeztető nyílt levele: „mi nem állig felfegyverkezve, hanem félve várjuk a járványt”
Máté-Horváth Nóra aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a saját Facebook-oldalán osztotta meg a magyar társadalomnak írt nyílt levelét, mellyel arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy most semmi értelme a számháborúnak, valamint az átpolitizálásnak, hanem a megoldáskeresést kellene előtérbe helyezni.
A BM Heros Zrt. technikusai lélegeztetõgépet szerelnek össze a cég kõbányai üzemcsarnokában felállított a higiéniai és biztonsági követelményeknek maximálisan megfelelõ, szûrt levegõjû hatalmas sátorban 2020. május 28-án. A 450 négyzetméteres üzemcsarnokban és a benne lévõ sátorban 17 szakember dolgozik az állami tulajdonú zrt. a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által fejlesztett lélegeztetõgépének sorozatgyártásán.
MTI/Mónus Márton
Máté-Horváth Nóra aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a saját Facebook-oldalán osztotta meg a magyar társadalomnak írt nyílt levelét, mellyel arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy most semmi értelme a számháborúnak, valamint az átpolitizálásnak, hanem a megoldáskeresést kellene előtérbe helyezni.
Máté-Horváth azzal kezdi, hogy az orvosok és az ápolók szemszögéből egyáltalán nem arról van szó, amit a kormánytól lehet hallani. „Mi nem állig felfegyverkezve várjuk a járványt. Leginkább félve várjuk” – emelte ki, valamint hozzátette aggódva figyelik a betelő COVID osztályokat és intenzívosztályokat, illetve a növekvő esetszámokat.
A szakorvos arra is kitér, hogy érezhetően az ellátórendszerben a feszültség, beteg – orvos; orvos-orvos; orvos-fenntartó; fenntartó-döntéshozó között egyaránt, például több alkalommal rá kellett szólni a betegekre, hogy vegyük fel a maszkjukat. Ugyanilyen nehéz feladat, amikor meg kell mondani egy hozzátartozónak, hogy nem léphet be az egészségügyi intézménybe.
„Aggódva követjük azt is, hogy döntéshozóink és politikusaink (kormány és ellenzék egyaránt) rétege veszekszik, egymásra licitál, számháborúzik, bezzegel, olykor minket használ fel (és semmi kétség: ezt a levelet is felhasználja majd) saját népszerűségének növelésére ahelyett, hogy most, ebben a kritikus időszakban kivételesen összefognának. A koronavírus nem tesz különbséget ugyanis kormánypárt és ellenzék között, támad bárkit, miközben a politikai elit leginkább egymás ellen van állig felfegyverkezve”
Ezen felül a kórházakra is kitért, melyről kiemelte, valóban van már védőfelszerelés, lélegeztőgép, ismerik már a koronavírus ellátási protokollját, valamint ismerik a nemzetközi szakirodalmat, azonban hozzáteszi, hogy van egy olyan fokú tisztánlátás is, melyet a döntéshozói megnyilvánulásokból hiányolnak: „mi reálisan látjuk, mire képes a rendszer”.
Kiemeli, hogy sajnálatos módon egyáltalán nem igaz, hogy a „kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre és senki nem marad ellátatlanul”, hiszen tudjuk, hogy hány intenzívosztályos beteget képes ellátni a magyar egészségügy, amelynek immáron nem a szabad ágyak száma vagy esetleg a lélegeztetőgép hiánya fog gátat szabni.
Azt azonban kiemeli, hogy tizenhatezer lélegeztetőgép és rengeteg szabad ágy ide vagy oda, ezek még önmagukban nem gyógyítják a koronavírust, ugyanis ezek üzemeltetéshez és a túlélési esélyek növeléséhez a nap 24 órájában ott kell lennie aneszteziológus és intenzív terápiás orvosnak, valamint intenzív terápiás szakápolónak. „És még ekkor is szerények a gyógyulási esélyek” – tette hozzá.
A szakorvos elmondása szerint az „igazán szűk keresztmetszet, és a leggyengébb láncszem a COVID ellátásban” az az intenzíves szakápolóknak a hiánya, ugyanis a tizenhatezer lélegeztetőgépre és a tízezer üres ágyra mindössze kétezer szakápoló jut, akiből a nap 24 órájára és hét 7 napjára ki kellene állítani egy szakszemélyzetet. A szakma szabályai szerint pedig további gond, hogy egy ápoló legfeljebb két lélegeztetett beteget láthat el.
Máté-Horváth kiemelte, ez a réteg ténylegesen állig felfegyverkezve és tűrőképességének határán dolgozik, miközben a politikai elit egymással viaskodik, miközben egyes emberek járványtagadásba bocsátkoznak, miközben az emberek könnyeden koncertre, futóversenyre, tömegrendezvényre, focimeccsre, buliba megy.
„Ez a réteg aggódik, amikor a média nem a lényegről beszél, hanem lélegeztetőgépek számán lovagol. Ez a réteg megint azt érzi, senki nem figyel rájuk, pedig ők viszik a hátukon az össztársadalmi felelősséget”.
Összegzésképpen a szakorvos elmondta, hogy fontos lenne megérteni, hogy nem az eszközhiány szab gátat a betegek ápolásának, hanem a szakszemélyzet megfelelő létszáma. Azt ugyan elismeri, ezen nem tudnak sokat változtatni, mert évekbe telhet, viszont társadalmi szinten tudunk változtatni, ha összefogunk egymással, elkezdünk őszintén kommunikálni és a politika is elkezd a lényegről beszélni.
„Elkezdhetünk végre társadalomként működni, és egy cél mentén egységgé kovácsolódni” – zárta le a posztját az aneszteziológus.
