Szakértők: a vakcinával nem fog egy pálcasuhintással minden probléma megoldódni

Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként beszélt arról, hogy a koronavírus-vakcina nem a csodafegyver, hanem a védekezés következő szakasza lesz.

Röst arról beszélt, hogy az alkalmazott matematikai modellek nagymértékben segíthetik az optimális oltási program kialakításában, mint ahogyan azt már a H1N1-járvány idején is alkalmazták. A matematikus szerint az előző nagy pandémia idején ilyen modellek segítségével követték az átoltottságot, a betegségen átesettek számán, amiből a kór tetőzését sikeresen előre tudták jelezni. Soron kívül A havazás megbénította a vasúti közlekedést – masszív késések és kimaradó járatok

Röst kiemeli, hogy a matematikai modelleknek a legnagyobb haszna abban fog állni, hogy segítségükkel finomhangolni lehet az oltási programot, kiindulva abból, hogy nem fog rendelkezésre állni mindenki számára vakcina, és a készletek korlátozottak lesznek. Annak érdekében, hogy a lehetőségekből a legtöbbet ki lehessen hozni, kellenek a modellek.

Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus kihangsúlyozta – amit már több szakértő is jelzett ilyen-olyan módon korábban – az oltóanyag rendelkezésre állásával nem fog egy „pálcasuhintással” minden probléma megoldódni. Ezzel nem arra utal, hogy nem lesz olyan fontos a vakcina, csak inkább a járvány elleni védekezés következő fázisát jelképezi, mintsem a járvány végét.

Oroszi elmondta, továbbra is vannak tisztázatlan kérdések, például a rengeteg féle vakcinajelölt közül melyik lehet az, amely ténylegesen sikert arat, és a legbiztonságosabb és leghatékonyabb oltóanyag lesz. Rengeteg féle technológiával, módszerrel próbálkoznak, köztük számos olyannal, amellyel még védőoltás esetében nem próbálkoztak.

Az epidemiológus hozzáteszi, a WHO jelenlegi iránymutatásai alapján már az 50 százalékos hatékonyság is elegendő, hogy egy vakcina megkapja a hatósági jóváhagyást, ami ugyan nagyon jó arány, de mégsem jelenti a 100 százalékos biztonság. Másik bizonytalansági faktorként tekinthető, hogy egyelőre nem tudni, meddig tart a védettség, amit a vakcina ad, és kell-e emlékeztető oltás.

Oroszi szerint a harmadik nagy bizonytalanságot jelentő tényező, hogy akkor a sikeres és bevetett védőoltás tulajdonképpen a fertőzéstől védi-e meg a szervezetet, vagy csak azt blokkolja, hogy a betegség súlyos lefolyású legyen. Kihangsúlyozta, amennyiben az előbbi történik, úgy lesz nyájimmunitás, utóbbi esetben nem.

„Amennyiben nem egyféle védőoltás lesz, eltérő hatásspektrummal, működéssel, akkor annak megfelelően kell majd nagyon átgondoltan és okosan döntést hozni, és a védőoltási programot megfelelően felépíteni” – mondta Oroszi, utalva arra is, hogy nagyon különböző módszereket alkalmaznak a különböző stádiumban lévő oltóanyagokra.