A magyar lakosság közel fele, mintegy 47%-a kifejezetten sokat aggódik a jövőn, és az emberek ötöde meglehetősen magas általános stressz szintet tapasztal mindennapjai során. A stresszhelyzetek az élet velejárói, de kulcsfontosságú, hogy hogyan küzdünk meg velük. A tartósan túlzott mértékű vagy rosszul kezelt stressz rontja a közérzetet és az életminőséget, ráadásul krónikus betegségeket is okozhat. Kezdetben fáradtságot, kimerültséget, alvászavarokat, fejfájást, nyak- és váll területi izomfeszülést tapasztalhatunk, amit emésztőszervi panaszok (pl. reflux, gyomorégés, puffadás) is követhetnek.

De a stressz pszichésen is megviseli az emberi szervezetet, ami hangulatingadozások, ingerlékenység, koncentrációs zavarok formájában mutatkozik. A Pénzcentrum szerint a tünetek megjelenésének ideje függ a genetikai hajlamtól, az életmódunktól, a pszichés megküzdési módszereinktől és attól is, hogy mekkora mértékű stressz ér minket. A komolyabb következmények, mint a szív- és érrendszeri betegségek, inzulin-rezisztencia, cukorbetegség vagy a testsúly problémák évek alatt alakulhatnak ki, amikor a stressz már krónikussá vált.

Az első, alvásra és hangulatra gyakorolt tünetek azonban már néhány hét alatt megjelenhetnek – teszik hozzá. Ezáltal az a legjobb, ha megelőzzük a stressz kialakulását, de ha már megjelent, akkor is sokat tudunk tenni ellene, pl. kiegyensúlyozott, pihentető alvással, rendszeres testmozgással, relaxációs technikák (pl. jóga, meditáció, légzőgyakorlatok) elsajátításával. A megfelelő technikákkal már néhány hét alatt észlelhetők pozitív változások, a hosszútávú javulást azonban néhány hónap alatt, kitartással tudjuk elérni. Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa pedig azt mondta:

Ha a hosszantartó stressz már a mindennapi életvitelünket is negatívan befolyásolja, akkor pszichológiai tesztekkel tudjuk legjobban felmérni a stressz szintjét szervezetünkben. Azonban egyes laborparaméterekből is következtethetünk arra, hogy a stressz már az egészségünkre is hatással van. Mint fogalmazott, egy általános állapotfelmérő laborvizsgálat mindenkinek javasolt, aki a hétköznapok során fokozott stressznek van kitéve, viszont néhány munkakörben (nagy felelősségkörű pozíciók, segítő szakmában és váltott műszakban betöltött munkakörök) fokozottan érdemes erre odafigyelni.

Akik hajlamosak szorongani, sokat stresszelni, a túlgondolás is problémát jelenthet számukra. Szerencsére tehetünk ellene, hogy beszippantson minket, íme hozzá 6 bevált módszer. Az első, hogy ismerjük fel a mintákat. A túlgondolás nagyon gyakran védelmi mechanizmus: az agy úgy gondolja, hogy tennie kell valamit, megoldást akar találni. Az egyik legjobb megoldás, ha megállunk és felismerjük abban a pillanatban, hogy mit csinálunk, pl. nyugodtan mondjuk ki hangosan: „Az agyam túlgondolja a dolgokat, nem kell hallgatnom rá”.