6 bevált módszer, ami segít a túlgondolás ellen

A túlgondolás minden bizonnyal sokak számára nem ismeretlen fogalom. Ilyenkor egyszerűen agyunk leragad egy témánál (pl. egy munkahelyi megbeszélésen történteknél), majd újra és újra azon pörög, mit kellett volna másként csinálni, hogy jobban menjen (esetleg túlságosan hadartunk a meetingen, vagy megjegyezték, hogy ne izguljunk ennyire). Ám túlgondolni nemcsak a megtörtént eseményeket lehet, hanem a jelenben lévőket, vagy azokat, amelyek még meg sem történtek (pl. azon agyalunk, miért nevetnek a buszon a hátunk mögött, vagy mihez kezdünk, ha az állásinterjún elrontunk valamit).

Szerencsére van pár tipp, hogyan kerüljük el, hogy újra beleessünk ebbe a csapdába. Az első, hogy ismerjük fel a mintákat. A túlgondolás nagyon gyakran védelmi mechanizmus: az agy úgy gondolja, hogy tennie kell valamit, megoldást akar találni. Az egyik legjobb megoldás, ha megállunk és felismerjük abban a pillanatban, hogy mit csinálunk, pl. nyugodtan mondjuk ki hangosan: „Az agyam túlgondolja a dolgokat, nem kell hallgatnom rá”. Fontos az is, hogy észrevegyük, ha ez az egész nem rólunk szól.

Néha hajlamosak vagyunk azon merengeni, mit tettünk, miért haragszik ránk valaki, de általában az derül ki, hogy csak túlgondoltuk a dolgokat. Így inkább gondoljunk arra, hogy ez nem rólunk szól, csak az agyunk műsorozik. De az is fontos, hogy ne próbáljuk megállítani a gondolatainkat: inkább figyeljük meg őket. A túlgondolás ellen nem segít, ha görcsösen megpróbáljuk leállítani a gondolatainkat, azzal viszont lelassíthatjuk az áradatot, ha elkezdünk figyelni rájuk a semlegesség érzésével. Tekintsünk hát a gondolatokra felhőként, amik tovább is mennek.

Ne foglalkozzunk velük, csak engedjük, hogy elmúljanak. Továbbá vegyük igénybe testünk segítségét. Az általános elképzelés az, hogy amikor ellazítjuk a testet, az elme is megnyugszik. Ennek többféle módja van, válasszuk a számunkra legszimpatikusabbat: meditáció, jóga, futás, pilates, tánc, séta – írja a Marie Claire a The Telegraph cikke alapján. Míg a következő tipp, hogy lélegezzünk koncentráltan, egy szakértő például a „dobozlégzést” ajánlotta. Annak lényege, hogy üljünk le, lélegezzünk be mélyen az orrunkon keresztül 4-et, tartsuk vissza, majd 4-ig számolva fújjuk ki a levegőt.

Ezt ismételjük meg többször is egymás után, amíg csak kell. De azt a kérdést is feltehetjük magunknak, hogy ragaszkodom, ellenkezek vagy haragszom-e? Gyakran ragaszkodunk a dolgokhoz, mert nehéz elengedni őket és próbáljuk megváltoztatni a megváltoztathatatlant. Túlgondolás ellen tegyük fel magunknak ezt a 3 kérdést: „Ragaszkodok a múlthoz? Ellenállok az életnek, ahogy van? Haraggal és dühvel élek?”. Ha ezek közül bármelyikre igen a válasz, a megoldás az alternatíva kipróbálása: ne ragaszkodjunk, ne álljunk ellen, engedjük ki a haragot és a dühöt.