15 évvel azután, hogy az amerikai különleges egységek megölték Oszáma bin Ládent, a végzetes lövéseket leadó egykori Navy SEAL, Robert O’Neill részletesen felidézte a pakisztáni Abbottábádban végrehajtott akció minden fontos mozzanatát, valamint azt a személyes és kollektív indíttatást, amely a szeptember 11-i terrortámadások után hajtotta őket.

O’Neill egyetlen dolog miatt érez hiányérzetet, mégpedig azért, mert az al-Kaida vezetőjének holttestét a tengerbe temették, miközben ő New York lakosaira bízta volna az igazságszolgáltatást. A volt Team Six operátor szerint a küldetés nem a hírnévről vagy az elismerésről szólt, hanem azokról az áldozatokról, akik 2001. szeptember 11-én vesztették életüket.

Az akciót megelőző hetek

A kommandósok három héttel az akció előtt értesültek a szigorúan titkos műveletről, amikor feletteseik közölték velük, hogy ezúttal nem gyakorlatról, hanem éles bevetésről van szó. A részletekről alig kaptak tájékoztatást, nem tudták, melyik országba mennek, milyen támogatásra számíthatnak, és azt sem, pontosan mi a célpont, csupán annyit, hogy egy hegyek közötti házból kell „valamit” megszerezniük és hazahozniuk.

Mint mondta, az a tény, hogy nem számíthatnak légi támogatásra, furcsa módon megnyugtató volt, mert legalább egy kérdésre egyenes választ kaptak. Az észak-karolinai Cherry Point támaszponton tartott eligazításon a legmagasabb rangú politikai és katonai vezetők is jelen voltak, ahol közölték velük, hogy minden eddiginél közelebb kerültek bin Ládenhez.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Napokon át gyakorolták a behatolást

A csapat ezután napokon át gyakorolta a behatolást a rejtekhely másolatán, miközben speciálisan átalakított Black Hawk helikopterekkel készültek a bevetésre, amelyekről O’Neill szerint még Barack Obama elnök sem ismerhette minden részletét.

A legrosszabb forgatókönyvek között felmerült, hogy az egyik helikopter lezuhan a célpont udvarán, ami végül be is következett, ám a különleges műveletek világában az ilyen feltételezések egyben forgatókönyvet is jelentenek a káosz kezelésére.

Egyirányú útnat tűnt a küldetés

O’Neill úgy emlékezett, hogy a küldetés lényegében egyirányú útnak tűnt, hiszen bár nem féltek a haláltól, tudatosan készültek rá, és egyik társuk nyíltan feltette a kérdést, miért vállalják a biztosnak tűnő végzetet. A válasz egyértelmű volt, mert nem jutalomért indultak, hanem azokért, akik a 93-as járaton szálltak szembe a gépeltérítőkkel, és akik az első amerikaiak voltak, akik élet-halál harcot vívtak az al-Kaidával.

A New York Post szerint az afgán Dzsalálábádnál várakozó egység végül zöld jelzést kapott, majd 90 perces repülés után érkezett meg Abbottábádba, miközben azzal is számoltak, hogy a pakisztáni légierő lelőheti őket. A CIA vezető elemzője, aki felkutatta bin Láden rejtekhelyét, részletesen ismertette velük az épület belső elrendezését, és figyelmeztette őket, hogy tűzharcra kell számítaniuk.

9 perc alatt zajlott le minden

A rajtaütés alig 9 perc alatt lezajlott, a lezuhant helikopter ellenére a csapat gyorsan alkalmazkodott a helyzethez, majd szobáról szobára haladva biztosította az épületet. A lépcsőházban valóban ott volt bin Láden fia, akit az egyik kommandós arab és urdu nyelven szólított meg, mielőtt tűzharcban lelőtték. A felső szinten O’Neill társa egy függönnyel eltakart ajtóhoz ért, amely mögött mozgást érzékeltek, és attól tartottak, hogy merénylők várják őket.

Bin Láden feleségei álltak ott

Amikor beléptek, kiderült, hogy bin Láden feleségei állnak ott, majd O’Neill jobbra fordulva három lépésnyire meglátta a terroristavezért. „Azonnal felismertem, meglepett, milyen sovány volt” – idézte fel, hozzátéve, hogy a férfi keze a felesége vállán nyugodott, amit fenyegetésként értelmezett, mivel attól tartott, hogy robbanószerkezetet hozhat működésbe.

Az elit egység tagja biztosra ment, és azonnal kiiktatta a terroristák vezérét. „Épp most lőttem le bin Ládent, mi a fene?” – fogalmazott, majd hozzátette, „minden, amit addig ismertem, minden tervem gyökeresen megváltozott”.

Bizonyítékokat gyűjtöttek a helyszínen

A kommandósok ezután bizonyítékokat gyűjtöttek össze, számítógépeket és adathordozókat foglaltak le, miközben a lezuhant helikoptert felrobbantották, hogy ne maradjon hátra használható technológia. A rádióban elhangzott a „Geronimo” kódnév, ami bin Láden halálát jelezte, és bár tisztában voltak vele, hogy az igazi próbatétel még hátravan, a visszaút során fokozatosan tudatosult bennük, hogy talán mégis hazatérhetnek.

A 90 perces repülés alatt attól tartottak, hogy a pakisztáni F–16-osok elfogják őket, ám amikor végül átlépték az afgán határt, a pilóta bejelentette, hogy megérkeztek. O’Neill szerint abban a pillanatban értették meg igazán, hogy túlélték a küldetést, és ismét láthatják családjukat, miközben a világ egyik legkeresettebb terroristájának története végleg lezárult.