A jeruzsálemi Izrael Múzeum egy igazán ritka, a neolitikum idejére datálható kőmaszkot mutatott be, amely első alkalommal tekinthető meg kiállításon. A The Times of Israel szerint az Izraeli Régészeti Hatóság lopásellenes csoportja még 2018-ban szerezte be a leletet, amelyről azt érdemes tudni, hogy mészkőből készült, nagyjából 9000 éves, és gondosan faragott: az arc szimmetrikus, az arccsontok egyenletesek, és az orrot, illetve a fogakat is kifaragta az őskori művész.

A Hebron-Júdeai-sivatag déli részén korábban is találtak már kőmaszkokat, hasonló vonásaik alapján azt feltételezik, hogy ezeket mind a kerámia előtti neolitikus B kultúra tagjai hozták létre. Ezen korai mezőgazdasági csoport elsősorban állattenyésztésre támaszkodott, de földműveléssel, vadászattal és gyűjtögetéssel is szereztek élelmet – írja a 24.hu a Heritage Daily cikke alapján. Hozzáteszik: a kultúra lelőhelyein feltártak már gipszbe burkolt koponyákat, valamint a lakóhelyek alatt eltemetett egyéb emberi maradványokat.

Ezek a leletek az ősök tiszteletének egy korai formáját sejtetik, feltételezhető, hogy a kőmaszkok is a vonatkozó valláshoz kapcsolódtak. A kerámia előtti neolitikus B kultúra egy 8200 évvel ezelőtti klimatikus átalakulás során tűnt el. A korszakban a globális hőmérséklet hirtelen lecsökkent, a változás pedig akár 200 évig is eltarthatott. A friss felfedezés azt jelzi, hogy a Hebron-hegy déli területe az ilyen maszkok, illetve a kapcsolódó vallási tevékenységek egyik központja volt a kerámia előtti újkőkorban – emelik ki.

Korábban azt is megírtuk, hogy két bronzkori csecsemő sírhelyét találták meg Örményországban, ami a szakértők szerint meglehetősen ritka régészeti felfedezésnek számít a területen. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy viking kori ezüstrudat talált egy amatőr fémdetektoros a brit Man-sziget déli részén. Egy régész szerint a mintegy ezeréves, 88%-ban ezüstből álló lelet segíthet jobban megérteni a sziget viking kori történetét.