Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában történelmi napnak nevezte a pénteki brüsszeli tárgyalásokat Magyar Péter miniszterelnök, aki Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. A megbeszélések középpontjában az uniós források felszabadítása, az antikorrupciós intézkedések, valamint az ukrajnai magyar kisebbség helyzete állt.

A kormányfő az eseményen hangsúlyozta: Magyarország garanciákat vár Ukrajnától arra, hogy az ott élő magyar közösség ismét teljes körűen használhassa anyanyelvét. „Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban” – fogalmazott.

Magyar Péter egyértelművé tette azt is, nincs összefüggés a Magyarországnak járó uniós források felszabadítása és Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata között. „Nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között.”

A magyar és az ukrán fél között már szakértői szintű egyeztetések zajlanak, és Magyarország egy 11 pontos javaslatcsomagot készített elő, amely főként oktatási, kulturális és nyelvi jogokat érint. A miniszterelnök szerint „technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások”, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan megszületik a megállapodás, amelynek értelmében Ukrajna saját jogrendjébe is átülteti a vállalásokat.

A kormányfő arról is beszélt, hogy kész személyesen találkozni az ukrán elnökkel. „Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni” – jelentette ki.

Gazdasági és politikai bejelentések

A sajtótájékoztatón fontos gazdasági és politikai bejelentések is elhangzottak. Magyar Péter közölte, hogy a nyár végéig megszüntetik azokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyek nem egyetemfenntartók. A döntés az MCC-t is érinti. Mint mondta, az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében egy hosszabb, 2027 augusztusának végéig tartó átmeneti időszakra lesz szükség, mert az intézmények működési és tulajdonosi struktúrájának átalakítása időigényes folyamat.

A kormányfő hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kizárólag a befagyasztott uniós források ügyéről szóltak. Magyar szerint Brüsszel nem ideológiai elvárásokat támasztott Magyarországgal szemben, hanem „pusztán a korrupció elleni lehető legjobb fellépést” várta el.

A korábbi korábbi

Éles kritikát fogalmazott meg az előző kormánnyal szemben is. „A valódi ok, amiért az Európai Unió nem volt abban a helyzetben, hogy odaadja a Magyarországnak járó sok ezer milliárd forintot, a korrupció volt” – mondta. Hozzátette, „a valódi ok a korrupciónak egy olyan foka volt, amely sokáig elképzelhetetlen volt az Európai Unióban és Magyarországon is.”

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy már korábban jelezte: amennyiben Magyarország elfogadja az antikorrupciós intézkedéseket, létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit és szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, akkor az uniós pénzek megérkezhetnek. „És láss csodát, nem tettünk többet” – fogalmazott.

Gyorsan zajlanak a folyamatok

A miniszterelnök szerint néhány hét alatt sikerült olyan politikai megállapodást elérniük az Európai Bizottsággal, amire az előző kabinet évek alatt sem volt képes. „Három-négy hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és a leköszönő kormánya három-négy év alatt nem tudott elérni. Vagy nem is akart elérni, ezt nem tudjuk.”

Magyar Péter bejelentette azt is, hogy Magyarország csatlakozási kérelmet nyújtott be az Európai Ügyészséghez, továbbá szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert is. Elmondása szerint az új szabályozás alapján aki szándékosan hamis adatot tüntet fel vagyonnyilatkozatában, akár két év szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

Ursula von der Leyen a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány megállapodott egy „biztonságos és szilárd finanszírozási keretről”, amely a reformok és beruházások teljesítéséhez kötődik. Az Európai Bizottság elnöke közölte: „Magyarország számára 10 milliárd euró felszabadítására nyílik lehetőség.”

Az Európai Bizottság elnöke méltatta a magyarországi politikai változásokat is, amelyek szerinte az európai integráció és a demokrácia iránti elköteleződést tükrözik. Tájékoztatása szerint a megállapodás része az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése, a közbeszerzési szabályok felülvizsgálata, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer fokozatos megszüntetése.

Súlyos Tamás helyzete

Magyar Péter élesen bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután az államfő a Velencei Bizottsághoz fordult a miniszterelnök lemondásra felszólító kijelentései miatt. A kormányfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: Sulyok Tamásnak az Orbán-kormány évei alatt „nem volt problémája a jogállamisággal”, most azonban már aggályokat fogalmaz meg, amikor saját tisztségét és „sok milliós forintos fizetését” érzi veszélyben. Magyar kiemelte, a mostani parlamenti választás történelmi eredményt hozott, hiszen a Tisza Párt olyan arányú győzelmet aratott, amire 1990 óta nem volt példa.

Úgy fogalmazott, hogy „a leköszönő elnöknek, Orbán Viktor bábjának” korábban nem volt kifogása a magyar jogállamiság állapota ellen, miközben szerinte súlyos problémák alakultak ki az országban. Példaként említette a gyermekvédelem helyzetét, valamint megjegyezte., a hatalom saját embereit ültette kulcspozíciókba. Magyar Péter kijelentette: most, hogy Sulyok Tamás a saját helyzetét félti, „rögtön kényes lett az ügyvéd úr”, ezért fordult a Velencei Bizottsághoz. A miniszterelnök egyúttal azt üzente az államfőnek, hogy május 31-ig még van lehetősége lemondani, és „a megmaradt méltóságával távozni”.

Liner/MTI