Az Egyesült Államok háborús övezetekben szolgáló katonáit kereskedelmi forgalomban beszerezhető helyadatok felhasználásával vehették célba, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a globális megfigyelési gazdaság közvetlen hatással van a modern hadviselésre és a nemzetbiztonságra.

Ron Wyden oregoni demokrata szenátor által a Reuters hírügynökséggel megosztott levél szerint az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága több fenyegetési jelentést is kapott arról, hogy ellenérdekelt felek kereskedelmi helyadatokat használnak amerikai katonai személyzet megfigyelésére vagy célba vételére a műveleti területeken.

A parancsnokság április 14-én kelt üzenete nem részletezte az eseteket, ugyanakkor a szervezet illetékességi területéhez tartozik a Perzsa-öböl térsége is, ahol az amerikai erők az iráni hadsereggel kerültek szembe a Hormuzi-szoros miatt.

Az ügy kiemelten súlyos

A május 28-án a Pentagonhoz intézett, kétpárti támogatással benyújtott levélben a törvényhozók hangsúlyozták, hogy ez az első hivatalos megerősítés arról, miszerint aktív háborús övezetben állomásozó amerikai csapatokat ilyen módszerrel próbáltak célba venni.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A dokumentum figyelmeztetett arra, hogy „a kereskedelmi helyadatok alkalmasak arra, hogy azonosítsák, hol gyülekeznek az amerikai katonák és milyen napi mozgásmintát követnek, amit az ellenfelek kihasználhatnak rakéta-, drón- vagy útszéli robbantásos támadások előkészítésére, illetve kémelhárítási célokra”.

Wyden közleményében úgy fogalmazott, itt az ideje, hogy „a reklámtechnológiai iparágat nemzetbiztonsági fenyegetésként kezdjük kezelni”. A Pentagon a sajtó megkeresésére nem reagált, miközben a törvényhozók szerint korábbi próbálkozásaik sem vezettek eredményre, amikor részletesebb tájékoztatást kértek a katonai vezetéstől.

A helyadatok megosztása

A helyadatok kulcsszerepet játszanak a digitális hirdetési piacon, amely számos technológiai vállalat egyik fő bevételi forrása, az adatokat pedig jellemzően okostelefonokon és más eszközökön keresztül gyűjtik alkalmazások vagy szolgáltatók, majd adatbrókereknek értékesítik, akik összesítik és gyakran bonyolult közvetítői hálózatokon keresztül továbbadják az információkat.

Bár a magánszféra sérelmének kérdése régóta közbeszéd tárgya, az utóbbi években egyre erősebbé vált az aggodalom amiatt, hogy a nyílt piacon adható-vehető mozgásadatok nemzetbiztonsági kockázatot is jelentenek.

Nem egy eset történt

Már 2016-ban előfordult, hogy egy amerikai védelmi beszállító kereskedelmi forrásból származó helyadatok segítségével követte a különleges műveleti erők tagjait az Egyesült Államokbeli bázisokról egészen egy érzékeny szíriai állomáshelyig, amire először a Wall Street Journal hívta fel a figyelmet. Nemrégiben a Wired újságírói, valamint két német médium több milliárd koordinátát elemezve mutatta be, milyen részletességgel lehet feltérképezni a Németországban működő 11 amerikai katonai és hírszerzési létesítmény környékén szolgálók mozgását.

A kongresszusi levél szerint a hadseregnek gyorsabban kellett volna lépnie a személyi állomány védelmében, például a katonai eszközökhöz rendelt egyedi hirdetési azonosítók letiltásával, a terepen használt okostelefonok helymegosztásának automatikus kikapcsolásával, illetve azzal, hogy a személyzetet a Google Chrome böngésző helyett nagyobb adatvédelmet biztosító alternatívák használatára ösztönzik.

Közleményben reagált a Google

A levél egyik aláírója, Pat Harrigan észak-karolinai republikánus képviselő, aki korábban az amerikai hadsereg különleges erőinél szolgált, úgy fogalmazott, a Chrome-hoz hasonló böngészők „alapjaiktól kezdve a felhasználói adatok gyűjtésére és megosztására épülnek”, és minden egyes nap, amikor ezek a kormányzati eszközökön maradnak, „újabb nap, amikor fegyvert adunk az ellenfeleink kezébe saját katonáink ellen” – idézi a Straits Times.

Az Alphabet tulajdonában álló Google közleményében azzal reagált, hogy a Chrome „iparágvezető biztonsági megoldásokat kínál”, emellett a vállalat régóta szigorúbb szabályozást és erősebb garanciákat sürget az adatbrókerekkel szemben.