Az olasz katonai szakértő, Gianandrea Gaiani, az Analisi Difesa főszerkesztője a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb sikere az volt, sikerült rávennie Donald Trump amerikai elnököt arra, hogy ne pusztán egy fegyverszünetet keressenek, hanem egy átfogó, végleges rendezést.

Gaiani úgy fogalmazott: „A csúcs újra a stratégiai kérdésekre helyezte a hangsúlyt. Ukrajna már nem a központi probléma, sokkal inkább maga a konfliktus akadályozza a kétoldalú kapcsolatokat. Putyin fő eredménye az volt, hogy meggyőzte Trumpot: nem egy tűzszünetre, hanem egy teljes körű megoldásra van szükség, amely a válság gyökereit kezeli. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának és Európának el kell fogadnia Oroszország feltételeit.”

Az olasz elemző arra is figyelmeztetett, hogy ha ez nem történik meg, az ukrán helyzet akár hat hónapon belül tovább romolhat. Hozzátette, mind Trump, mind Putyin hajlamos „meglehetősen lekezelő hozzáállást tanúsítani Európa iránt”, és szerinte az amerikai elnök jó viszonyra törekszik Moszkvával, mert ez kedvezhet a BRICS-országokban való együttműködésnek és hozzájárulhat az Egyesült Államok gazdasági stabilitásához.

Gaiani ironikusan jegyezte meg: „Elég mulatságos most európai vezetőket hallani arról beszélni, hogy megnyílt az ablak a rendezésre, miközben Oroszország már régóta ezt sürgeti. Európának hozzá kell igazítania az álláspontját.” Előrevetítette azt is, hogy akár már októberben vagy novemberben újabb csúcstalálkozó lehet Moszkvában, amely a nukleáris fegyverzetcsökkentés és a gazdasági együttműködés kérdéskörét is napirendre emelheti.

Az elmúlt évek legnagyobb politikai eseménye

Aldo Ferrari, a milánói Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének (ISPI) kutatója és a velencei Ca’ Foscari Egyetem eurázsiai történelem professzora egyenesen úgy értékelte, hogy a csúcs a közelmúlt legjelentősebb nemzetközi politikai eseménye volt.

Ferrari rámutatott: „Az a tény, hogy közvetlen kapcsolat újraindult, rendkívül jelentős. Ez annak a folyamatnak a kezdetét jelzi, amely a csaknem hároméves teljes elidegenedés után a kapcsolatok normalizálásához vezethet.”

A professzor szerint mindkét fél felismerte, hogy a válság „gyökereit kell kezelni”, amit Európa eddig jórészt figyelmen kívül hagyott. Figyelmeztetett: ha az európai országok nem vesznek aktívan részt a folyamatban, könnyen akadályozó tényezővé válhatnak.

Ferrari úgy véli, a mostani csúcs után technikai szintű egyeztetésekre lesz szükség, amelyek a területi kérdésektől a konkrét biztonsági megállapodásokig terjednek. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak akkor kerülhet be a tárgyalási folyamatba, ha a legfontosabb alapvető kérdésekben már született előrelépés.