Az információk szerint a megbeszélésre augusztus 6-án, egy bizalmas telefonhívás keretében került sor – mindössze két nappal Trump ultimátumának lejárta előtt, amely szerint Oroszországnak tűzszünetet kell elfogadnia, különben szigorúbb amerikai szankciókra számíthat.

A telefonbeszélgetésen részt vett többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn államfő, Friedrich Merz német kancellár, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint JD Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter – írta a New York Times.

A megbeszélést megelőzte Steve Witkoff, Trump különmegbízottjának moszkvai látogatása, ahol a Bloomberg szerint közvetlen egyeztetésre került sor Putyinnal. Trump a beszélgetés során úgy fogalmazott, „valós esély van a tűzszünetre”, és szerinte az orosz elnök hajlandó lenne részt venni béketárgyalásokban, különösen akkor, ha azok keretében megvitatják az orosz fennhatóság alá tartozónak tekintett területek sorsát is.

A területcsere fogalma még kérdéses

A „területcsere” fogalma azonban nem került konkrétan meghatározásra. Feltételezések szerint ez a 2014-ben annektált Krím félszigetre, valamint a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területek egyes részeire vonatkozhat, amelyeket Oroszország 2022-ben saját régióinak nyilvánított, jogilag nem elismert népszavazások után – írja a The Kyiv Independent.

Putyin korábban is hangoztatta, hogy csak akkor hajlandó a békéről tárgyalni, ha Ukrajna lemond a NATO-tagságról, valamint kivonja csapatait az említett megszállt régiókból. Emellett követeli, hogy Ukrajna több, jelenleg Kijev fennhatósága alatt álló nagyvárost is átadjon Oroszországnak. Moszkva ezeket a követeléseket megerősítette a májusi isztambuli béketárgyalások során, illetve a júliusi harmadik fordulón is, amely kevesebb mint egy óra alatt eredmény nélkül zárult.

Zelenszkij a béketárgyalásokkal kapcsolatos korábbi álláspontját továbbra sem változtatta meg. Már május 19-én kijelentette, hogy Ukrajna nem hajlandó kivonni csapatait a megszállt régiókból, mivel ezek az ország szuverén területei. Április 25-én pedig határozottan leszögezte, hogy „területi kérdésekről csakis egy teljes, feltétel nélküli tűzszünet után lehet szó”.