A közel három órás tárgyalást követően a vezetők közös nyilatkozatot tettek a sajtó előtt, majd kérdésekre nem válaszolva elhagyták a termet. „Nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás.” – nyilatkozta Donald Trump az alaszkai csúcstalálkozót követően, utalva arra, hogy a tárgyalások végén sem született konkrét megállapodás. Bár Trump szerint „néhány nagy előrelépés” történt, a részletek hiánya miatt a világ csak találgatni tud, mire utalhatott az amerikai elnök.

Trump maga is elismerte: „Nem jutottunk el oda.,” majd távozott a sajtó képviselői előtt, akik több százan voltak jelen az eseményen. Az amerikai elnök utazása tehát látványos eredmény nélkül zárult, ami ugyan megnyugtathatta az Egyesült Államok európai szövetségeseit és az ukrán vezetést, de az elnök „béketeremtő” imázsának kevésbé tett jót.

A találkozót követően sem derült ki, lesz-e jövőbeli csúcstalálkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, annak ellenére, hogy Putyin az „alkalmas alkalommal Moszkvában” kifejezést használta a következő megbeszélésükre utalva. Miközben Trumpnak kevésbé volt tétje a tárgyalások során, mint Ukrajnának vagy Oroszországnak, az esemény hazai és nemzetközi presztízsére negatív hatással lehet, különösen a korábbi ígéret után, miszerint a csúcstalálkozó mindössze 25%-os eséllyel lehet sikertelen.

A sajtótájékoztatón Putyin hosszasan beszélt, míg Trump csendben állt, ami szokatlan helyzet volt a Fehér Házban megszokott protokollhoz képest. Alaska, bár amerikai terület, egyfajta „orosz föld” hangulatot adott, amit Putyin hivatalai gyakran említenek történelmi összefüggésként.

Az esemény után Trump számára a legnagyobb kérdés, hogy bevezeti-e a korábban kilátásba helyezett új szankciókat Oroszország ellen. A Fox News-nak adott interjúban az elnök kijelentette, hogy ezt „talán két hét múlva, három hét múlva” mérlegelni fogja, ami azonban nem szolgált egyértelmű válasszal a politikai következményekre.

Putyin a reflektorfényben

Steve Rosenberg, a BBC orosz szerkesztője szerint a sajtótájékoztató nem volt hagyományos értelemben vett sajtóesemény: a vezetők nyilatkozatot tettek, majd kérdések nélkül távoztak. Ez egyértelmű jele annak, hogy Ukrajna ügyében Trump és Putyin között továbbra is jelentős nézeteltérés van.

Bár Trump az orosz tűzszünet érdekében tárgyalt, Putyin nem adott beleegyezést. A csúcstalálkozó során a Kreml vezetője geopolitikai reflektorfénybe került, miközben Trump továbbra sem tudta meggyőzni a háború befejezéséről.

Vitaliy Shevchenko, a BBC Monitoring Oroszország-szerkesztője kiemeli, hogy az alaszkai események Ukrajnában enyhe megkönnyebbülést okozhattak, mivel nem született olyan „megállapodás”, amely területveszteséggel járna. Ugyanakkor az ukrán lakosság tudatában van annak, hogy korábbi megállapodások gyakran megszűntek, így az események hatása szkepticizmust válthat ki.

Putyin ismét a konfliktus „okainak” megszüntetéséről beszélt, jelezve, hogy a célja továbbra is Ukrajna függetlenségének felszámolása. A három és fél éve tartó nyugati erőfeszítések sem tudták eltéríteni a Kreml politikáját, amit az alaszkai csúcstalálkozó sem változtatott meg.

A bizonytalanság az esemény után komoly aggodalmat kelt: folytatódik-e Oroszország támadása? A nyugati fenyegetések és határidők eddig következmények nélkül múltak el, és az ukránok ezt a találkozó eredménytelenségében is az orosz támadások folytatásának jelzését láthatják.