Legkorábban 2033-ban juthatnak el a Perseverance Mars-mintái a Földre
Kicsit tovább kell várniuk tudósoknak arra, hogy kezükbe vegyék a Marson begyűjtött kőzetmintákat.
MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech 
A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) közösen azon dolgozik, hogy több tucatnyi marsi mintát visszahozzanak a Földre, melyeket a Perseverance roverrel gyűjtenek a 45 kilométer széles Jezero-kráter mélyén.
Az amerikai űrhivatal előzetes tervei szerint 2026-ban indították volna útnak az úgynevezett marsi emelkedő járművet, a MAV-ot, valamint az ESA által épített rovert szállító mintavevő leszállóegységet, az SRL-t, melyek a kőzet- és pordarabkákat tartalmazó fiolákat egy kozmikus pályára állított űrhajóra, az ERO-ra vitték volna, amellyel 2031-ra prognosztizálták a Földre való visszatérést.
Az ütemterv menete azonban megváltozott, március 28-án ugyanis a NASA bejelentette, az SRL lander tömegigényének részletes elemzése arra késztette a szakembereket, hogy egy kettős modulrendszert fejlesszenek ki, amivel módosultak a korábbi elképzelések.
A második leszállóegység kifejlesztése szükségessé teszi a 2028-as indítási dátum és a 2033-as mintavisszatérési időpont felé történő elmozdulást, és összhangban van a Mars Sample Return Independent Review Board (IRB) azon megállapításával, hogy a kettős leszállóegység-architektúra javíthatja a küldetés sikerének valószínűségét – magyarázták.
Ahhoz, hogy megvalósuljon a projekt, a Kongresszusnak jóvá kell hagynia a NASA által benyújtott, 822 millió dollárt kóstáló költségvetési kérelmet, máskülönben még a 2033-as dátum is tovább csúszhat, vagyis mostantól a politikusok kezében van a döntés.
