Túl van a maratoni tárgyaláson Oroszország és USA, ezek hangzottak el
Megtörtént a várva várt találkozó a hétfői nap folyamán Genfben, Washington és Moszkva ismét tárgyalóasztalhoz ült.
Fotó: EPA/Pool/Denise Balibouse
A két ország elsősorban biztonságpolitikai kérdések miatt ült össze, hogy sikerüljön deeszkalálni az elmúlt idők során rendkívül feszültté vált helyzetet. A témák között felmerült a Moszkva által előterjesztett biztonsági garanciák kérdése is – írja a Sputnik News.
Oroszország korábban javaslatot tett arra, hogy állapodjanak meg a közép- és rövidhatótávú rakéták korlátozásában, valamint a hadgyakorlatok limitálásában. Habár az orosz sajtó főként ezt emelte ki, volt ezen felül más követelése is Moszkvának.
Vlagyimir Putyin ugyanis arra szeretett volna garanciát kapni, hogy a NATO nem fog a határukig terjeszkedni, nem fogja Ukrajnát és Grúziát a tagok közé felvenni és nem fognak katonákat, illetve fegyvereket bevetni az orosz határoknál.
Jens Stoltenberg ENSZ-főtitkár több alkalommal is visszautasított Moszkva követelését, mindannyi alkalommal közölte, hogy majd a NATO eldönti a tagsági kérdéseket, Oroszország ne akarjon kívülről beleszólni.
Oroszország álláspontja
Szergej Ribkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese és a delegáció vezetője pedig a tárgyalást követően nyilatkozott a médiának, amelynek folyamán némi betekintést engedett abba, hogy mik hangzottak el pontosan:
„A lehető legrészletesebben elmagyaráztuk az amerikaiaknak a javaslataink logikáját, hogy miért szükséges a NATO-tól jogi garanciákat kapnunk a terjeszkedésük elkerülésére, elmagyaráztuk azt is, hogy miért kell feltétlenül jogi garanciákat kapnunk a rakétarendszerek be nem vetésére Oroszország határain és azt is, hogy miért ne fejlesszék az 1997 után csatlakozott államok területeit”
kezdte.
Ribakov ezzel visszautalt a korábban kihirdetett biztonsági garanciákra, vagyis a NATO terjeszkedésének elkerülésére, a rakétarendszerek visszaszorítására, valamint átfogóan arra, hogy az észak-atlanti katonai szervezet ne legyen az oroszok közelében.
A diplomata figyelmeztetett, hogy amennyiben az USA vagy a NATO megpróbálja „zsarolni” Oroszországot Ukrajna ügyében, akkor nem fognak eredményesen záródni a tárgyalások. Hangsúlyozta: nem állhat Washington érdekében a tűzzel játszani, ezért radikális változások szükségesek az orosz-NATO viszonyra vonatkozóan.
Ribakov még egyszer kihangsúlyozta, hogy létfontosságú Oroszország számára, hogy a NATO ne terjeszkedjen tovább, hogy ne rakjon rakétarendszereket a határaikhoz és ne engedje be Ukrajnát a szervezetbe.
„Azt a benyomást kaptuk, hogy az amerikai oldal nagyon komolyan veszi az orosz javaslatokat és mélységében elemezték őket” – mondta Ribakov, aki hozzátette, hogy kemény és profi tárgyaláson vannak túl, ahol „nem kerülgették a forró kását”
„Elmagyaráztuk a kollegáinknak, hogy nincs tervünk arra vonatkozóan és nem is áll szándékunkban, hogy megtámadjuk Ukrajnát, ettől nem kell tartaniuk”
Ribakov ezen felül jelezte, hogy a két fél érintőlegesen beszélt az új Atomsorompó-egyezmény lehetőségéről is, valamint a stratégiai stabilitásról, de ezek nem voltak központi elemek. A diplomata nem zárta ki, hogy a jövőben folytatódni fognak a tárgyalások, ez a szerdai Oroszország-NATO egyeztetésen fog eldőlni.
Egyesült Államok álláspontja
Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes és az amerikai delegáció vezetője szintén kiemelte, hogy a megbeszélések „konkrétak és céltudatosak” voltak, ahol több témát is érintettek:
„Több terület is felmerült ötlet gyanánt, ahol a két ország közösen tud fellépni és a mi nemzetbiztonsági érdekeink, valamint a stratégiai stabilitás számára kedvezne. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy még egyszer találkozzunk a közeljövőben, hogy ezeket az ügyeket megtárgyaljuk”
Sherman elmondta, hogy Ukrajna egy fontos pontja volt a tárgyalásoknak és Washington „határozottan” elutasítja Moszkva azon jellegű követelését, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, mert azt „nem engedik nekik”
„Határozottak vagyunk abban, hogy kiálljunk azon biztonsági javaslataink mellett, amelyek nem képezik vitatárgyát az Egyesült Államokban. Nem fogjunk engedni, hogy valaki megpróbálja bezárni a NATO nyitott ajtó politikáját”
A diplomata ezen felül figyelmeztette Oroszországot, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha mégis Ukrajna megtámadása mellett döntöttek. „Komoly árak és konzekvenciák lesznek, amihez képest 2014 is gyerekjátékot” – mondta, utalva a Krím-félsziget annektálása miatt kivetett szankciókra.
