Az oroszok azt mondják, már 75%-ban elfogadták a béketervezetet, majd jött az USA
Oroszország erősen azt sejti, az ukrán vezetésnek nincs szüksége békére, de ők továbbra is nyitottak.
Fotó: Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az aláírásával lát el egy ukrán zászlót, amint katonákkal találkozik a kelet-ukrajnai Harkivban tett látogatásán 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatalAz Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.
„Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt” – nyilatkozott Megyinszkij.
A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.
Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője és Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának alelnöke egybehangzóan azt állította csütörtökön, hogy Szíria és más országok készek elismerni a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Szablin a Damaszkuszból posztolt Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte: kiadja az erre vonatkozó utasítást a külügyminisztériumának.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva üdvözölni fogja a nemzetközi elismeréseket. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy folyamatban van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszad találkozójának előkészítése.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje és Marija Lvova-Balova gyerekjogi biztos is felkerült a legújabb brit szankciós listára, rámutatott, hogy London még „egyetlen horogkeresztes tetoválású ukrán náci” ellen sem vezetett be büntetőintézkedéseket.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a „Zelenszkij-rezsim” jelenlegi utcaátnevezési kampányának következő logikus lépése az lenne, ha Kijevet Nulanddá keresztelné át a 2014-es puccs tiszteletére. A politikus szerint a jelenlegi ukrán kurzus az akkori fordulat óta a történelem átírásán dolgozik.
Példaként hozta fel, hogy a tankönyvekben a Nagy Honvédő Háború helyett második világháború szerepel, a győzelem napját pedig Kijev május 9-ről nyugati mintára 8-ra tette át, betiltotta a diadalt jelképező Szent György-szalagot, és dicsőíteni kezdte a negyvenes években hírhedtté vált Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).
A jelenlegi átnevezési hullámban egyebek között az eddigi Jurij Gagarin utcát Neil Armstrongról nevezték el Kijevben. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár 2014-ben, egy fokozattal alacsonyabb beosztásban Moszkva szerint kulcsszerepet játszott a kijevi államcsínyben.
Oroszország február 21-én ismerte el függetlenek a két délkelet-ukrajnai „köztársaságot”, és három nappal később megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborúját Ukrajna ellen, amelynek célját a Donyec-medence lakosság védelmében, valamint az ukrán állam „demilitarizálásában” és „nácítlanításában” nevezte meg.
(MTI)
