Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke kedd reggel a nyugati vezetőkhöz intézett beszédében további összefogásra, és komolyabb támogatásra szólított fel, s megfogalmazott egy riasztó jóslatot is, miszerint Oroszország Európa más országait is célba veheti.

Zelenszkij kijelentette, még mindig megállíthatjuk az „orosz háborús gépezetet”, és még mindig megállíthatjuk az ártatlan emberek meggyilkolását, hozzátéve, hogy „együtt könnyebb lenne”,

Zelenszkij meglátása szerint, ha Európa most nem foglal állást egyértelműen Putyinnal szemben, úgy Oroszország más európai országokat fog célba venni. Úgy fogalmazott, „mindannyian Oroszország célpontjai vagyunk”, és felszólította az európai vezetőket, hogy „segítsenek magukon azzal, hogy segítenek nekünk”.

Beszédét követően Boris Johnson brit miniszterelnök úgy reagált, egyetért azzal, hogy ez egy igazán „kétségbeesett pillanat”, Zelenszkijnek pedig kijelentette, hogy a világ vezetőinek meg kell próbálniuk többet tenni Ukrajna támogatásáért.

(Sky News)

Az ukrán fegyveres erők ma reggeli becslése szerint eddig 13 500 orosz katona halt meg a konfliktusban, ehhez képest az oroszok, akik még csak egyszer mondtak számot az emberi veszteségeikre, nagyjából 500 főre becsülik azt. 

Közben Ukrajna azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában négy orosz helikoptert, egy repülőgépet és egy vadászgépet lőttek le, ezzel összesen 95 orosz helikoptert és 81 repülőgépet pusztítottak el. 

Hozzáteszik, hogy Oroszország hétfőn „nem minden területen ért el jelentős sikereket az előrenyomulásban“.

„A fő erőfeszítések továbbra is a megszállt határok fenntartására összpontosulnak. Az ellenség továbbra is rakéta- és bombatámadásokat indít a kritikus infrastruktúra ellen“ – jelentették. 

Az orosz védelmi minisztérium szerint az Orosz Föderáció fegyveres erői teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták Herszon régió területét, az Donyecki Népköztársaság csapatai pedig áttörte az ukránok védelmét, és megszereztek egy várost. 

Összesen 16 légi célpontot lőttek le az elmúlt 24 órában az Orosz Légierő légvédelmi eszközei: az ukrán légierő egy-egy Szu-24-es és Szu-25-ös repülőgépét, egy-egy Mi-8-as helikoptert és tizenhárom ukrán drónt, köztük hat Bayraktar TB-2-est.

Taktikai, hadseregbeli és pilóta nélküli légi járművek 136 ukrán katonai létesítményt, köztük hét parancsnoki állást és kommunikációs csomópontot, négy légvédelmi rakétarendszert, három többszörös rakétaindítót, négy radarállomást a felderítéshez, célfelderítéshez és az Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer irányításához, egy EDS-állomást, négy lőszerraktárt és 72 lőszerraktárat értek.

Egy Kramatorszk melletti katonai repülőtéren megsemmisült három hangár négy ukrán Szu-25-ös támadó repülőgéppel, egy Mi-24-es helikopterrel és öt Mi-8-as helikopterrel.

Az invázió kezdete óta összesen 156 pilóta nélküli légi járművet, 1306 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 127 többszörös rakétavetőt, 471 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1054 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg – tették közzé. 

Az ukrán nemzeti hírügynökség, az Ukrinform arra figyelmeztet, az orosz biztonsági szolgálatok egy sor összehangolt intézkedéssel az Oroszországban élő ukránok hiteltelenítését tervezik, hogy a közvéleményt az Ukrajnával vívott háború támogatására ösztönözzék.

A központ szerint felhívást intéznek az országban területén élő ukránokhoz, hogy vezessenek tiltakozó megmozdulásokat, amelyek célja a Putyin-rezsim megdöntése. Ezek hangoztatásában különösen az Oroszországon kívüli, állítólag ukránbarát álláspontot képviselő véleményvezérek vehetnek részt.

A különleges hadművelet további része, hogy „etnikai” színezetet adjon az országszerte esetlegesen kirobbanó, az orosz életszínvonal romlásával kapcsolatos tüntetéseknek. Ezek a tiltakozások akár erőszakos (terrorista) provokációba is torkolhatnak, amelyekről az orosz kormány azt állítaná, ukrán etnikai csoportok szervezték.

Az akció további célja, hogy az oroszok körében tovább népszerűsítsék a gondolatot, hogy az Ukrajnával vívott háború elkerülhetetlen volt, és az ukránokat ki kell irtani.

A város küldőbb kerületeibe már betörtek az orosz csapatok, egyre több harc folyik, gyakoriak a rakétatámadások és a robbantások, ezért úgy ítélte meg a Vitalij Klicsko, hogy lépni kell. 

Kedd estétől csütörtök reggelig, 35 órán át tartó kijárási tilalmat rendelt el, majd hozzátette, hogy tilos a városban különleges engedély nélkül mozogni, kivéve, ha valaki óvóhelyre igyekszik – írja a Sky News.

„A főváros Ukrajna szíve, és meg fogjuk védeni. Kijevet, amely jelenleg Európa szabadságának és biztonságának szimbóluma és előretolt támaszpontja, nem fogjuk feladni“ – jelentette ki. 

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy közleményben osztotta meg előrejelzéseit az élelmiszerek világpiaci árának növekedése kapcsán az orosz-ukrán háború fényében. Mivel Oroszország és Ukrajna is a világ legnagyobb mezőgazdasági termelői közé tartozik, igen komoly érvágás lesz a világnak a háború okozta válság az élelmiszerárak növekedése miatt.

A FAO közleménye szerint a két ország a világ három legnagyobb búza-, kukorica-, repce-, napraforgómag- és napraforgóolaj-exportőre között van, e két ország ugyanis együttesen a világ árpaszállításainak 19 százalékát, a búza 14 százalékát és a kukorica 4 százalékát adja, ezzel pedig a globális gabonaexport több mint egyharmadát teszik ki.

Mindemellett mind Oroszország, mind pedig Ukrajna világelsőnek számítanak a repceolaj exportjában, ugyanis a napraforgóolaj piacának 52 százalékát biztosítják. A FAO közleménye szerint Oroszország a világ legnagyobb nitrogénműtrágya-exportőre, valamint a második legnagyobb kálium- és foszfátműtrágya-beszállítója is egyben.

Qiu Dongyu, a FAO főigazgatója baljóslatú előrejelzésében kijelentette, az Oroszországból és Ukrajnából származó gabonafélék exportjának ellehetetlenülése, valamint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók is hatással lesznek a globális élelmiszer-ellátásra, ezzel együtt pedig az élelmezésbiztonságra is.

Ezek együttes hatása a főigazgató szerint aránytalanul érinti majd azt az közel 50 országot, melyek gabonájuk több mint 30 százalékát Oroszországból és Ukrajnából exportálják, ezen felül pedig jelenleg is több európai és közép-ázsiai ország több mint 50 százalékban függ az orosz műtrágyaszállításoktól, melyekre szintén vonatkoznak a szankciók, ezáltal pedig, ha nem sikerül diplomáciai megoldást találni a háborúra, úgy ez az állapot akár jövőre is fennmaradhat.

A koronavírus-járvány, az ellátási lánc zavarai, valamint a kikötők korlátozott működése egyaránt nagy szerepet játszottak abban, hogy 2022 februárjában történelmi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak: 2021-ben például 31 százalékkal emelkedett a búza és az árpa ára, míg a repce- és napraforgóolaj ára több mint 60 százalékkal emelkedett.

A legégetőbb kérdés jelenleg, hogy az ukrán gazdák képesek lesznek-e betakarítani a gabonát, melynek szezonja júniusban kezdődik, és el tudják-e majd adni a termést. Az ukrán lakosság tömeges elvándorlása szintén jelentős problémákat okoz Ukrajnában, hiszen így megrekedt a mezőgazdaság, ugyanis nincs, aki dolgozna a földeken.

Ezzel pedig felmerül a kérdés, hogy hogyan juthat ki majd az országból a gabona, már ha egyáltalán lesz minek kijutnia: a Fekete-tengeren lévő ukrán kikötőkhöz való hozzáférést elvágták, a gabona vasúton történő szállítása pedig fizikailag lehetetlen, mivel nincs ehhez szükséges működő vasútrendszer. A tengeri szállítás pedig szintén ki van lőve, ráadásul még ha valahogyan sikerülne is megoldani, olyan brutális költségekkel járna, melyeket szinte lehetetlen lenne megfizetni.