Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Moscow Times szerint maga Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezetője erősítette meg nemrégiben, hogy a börtönből toborozták azt a zambiai diákot, aki az oroszok oldalán harcolva vesztette életét Ukrajnában.

A 23 éves Lemekhani Nyirenda atommérnöknek tanult, mielőtt 2020-ban kábítószer-birtoklás miatt lecsukták volna, ahol 9 évet kapott. Prigozsin és más tisztviselők pedig ebbe a börtönbe is ellátogattak, hogy szabadságot ígérjenek a foglyoknak, akik hajlandók 6 hónapot eltölteni a fronton.

A Sky News szerint az nem világos, hogy a diák önkéntes alapon került-e a Wagnerhez, vagy más módon, a zambiai hatóságok pedig azt állították, hogy Oroszország november közepéig nem is tájékoztatta őket Nyirenda ősszel bekövetkezett haláláról.

Az afrikai ország külügyminisztériuma és a fiatal férfi rokonai válaszokat követeltek erre vonatkozóan, így a zsoldoscsoport vezetője több információt is megosztott, többek között azt, hogy „elég jól emlékszik az említett fickóra”.

Lemekhani Nyirenda, Mzambia aliyefariki akiipigania Urusi, Ukraine.

Awali alikuwa mwanafunzi wa Uhandisi wa Nyuklia Urusi akifadhiliwa na Zambia lakini baadaye alihukumiwa kifungo cha miaka 9 jela Urusi.

Zambia inataka Urusi ieleze ilikuwaje mfungwa akachukuliwa kupigana vita. pic.twitter.com/FZeGsbmHUP

— Swahili Times (@swahilitimes) November 30, 2022

A Nyugat arra kényszeríti Ukrajnát, hogy ő vívja meg a háborút, amelyet maga folytat Oroszország ellen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai ifjúsági fórumon.

Lavrov szerint a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat. „Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta: az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása. Szerinte a szövetség a „kijevi rezsim mosdatásának” és Oroszország „démonizálásának” politikáját követi, hogy igazolja saját létét.

Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.

„Ha (Slobodan) Milosevic (jugoszláv elnök) valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő (Milosevic) gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap” – idézte Shea szavait Zaharova.

Az orosz diplomáciai szóvivő azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy „az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján” – az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és a ruszofóbia felszításával – Moldovát is bele akarja rángatni „oroszellenes kampányába”.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem fog sikerülni megbontani a NATO egységét, és nem fogja elérni, hogy a szövetségesek magára hagyják Ukrajnát – hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Bukarestben, a NATO-tagországok külügyminiszteri értekezlete után tartott sajtótájékoztatón.

„Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, a tél időtartama alatt, és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog” – szögezte le.

Kifejtette: az orosz elnök a civil lakosságot vette célba, az ukrán energetikai rendszer mintegy harmada ellen intézett már támadást, hidegben és sötétségben hagyva ukrán lakosok millióit.

„Azt akarja, hogy megfagyjanak, hogy éhezzenek, el akarja üldözni őket otthonaikból, abban a reményben, hogy ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. Nos, ez a stratégia nem fog eredményre vezetni” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter.

Hozzátette: a szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett, bármennyibe is fog ez kerülni, mert az agresszor győzelme sokkal többe kerülne. A NATO-szövetségesek 40 milliárd dollár értékű segítséget küldtek eddig Ukrajnának, és a támogatás nem áll meg itt. Az Egyesült Államok hozzájárulása 19 milliárd dollárt tett ki a védelmi támogatás és további 5 milliárd dollárt a humanitárius segítség terén – részletezte.

Bejelentette, hogy Moldova számára is támogatást kérnek az amerikai kongresszustól, és Ukrajnának segítséget ígért az energetikai infrastruktúra helyreállításához is.

(MTI)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint, ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni. A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.

Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a „semmi” és a teljes jogú tagság között.

Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.

Nem tekintik ellenfélnek Kínát

A főtitkár megemlítette: a bukaresti tanácskozáson Kínáról is tárgyaltak, hiszen a globális kihívások a NATO tagállamait is érintik. Elmondta: nem tekintik ellenfélnek Kínát, és érdekükben áll folytatni vele az együttműködést.

Az ukrajnai háború azonban megmutatta a nyugati államok függőségét az orosz gáztól. Úgy vélte: minden területen csökkenteni kell a függőséget az autoriter rendszerektől, így Kínától is a technológia és az infrastruktúra területén, mert ez sebezhetőséget és kockázatokat jelent.

Jens Stoltenbeg elmondta még, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai tanácskozásán részt vett Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova külügyminisztere is. Ezeket az országokat „az orosz befolyásnak és nyomásnak erősen kitett” országoknak nevezte. Az Ukrajna példájából megtanult leckének nevezte, hogy most kell támogatni ezeket az országokat, hogy ezáltal megelőzzenek olyan tragikus eseményeket, amilyenek Ukrajnában történtek.

(MTI)

A törvényjavaslat már november elején napvilágot látott, ekkor Pawel Szefernaker belügyminiszter-helyettes és menekültügyi kormánybiztos elmondta, hogy a lengyel kormány nem tudja biztosítani a felmerülő költségek teljes egészét.

A probléma legfőbb oka, hogy a menekültekre szánt források mostanra elapadtak, Lengyelországban pedig egyre nagyobb a feszültség a lakosság részéről a megélhetési problémák és a válság miatt – írja a Reuters.

Márciusban léphet életbe a törvény

A kormány úgy vélekedik, hogy a menekültek többsége mostanra talált állást, amiből finanszírozni tudja a lakhatást. Ugyanakkor a javaslat szerint a többgyermekesek, az állapotos nők, vagy fogyatékkal élők mentesülnek majd.

Azoknak, akik 120 napnál hosszabb ideig tartózkodnak állami szálláshelyeken, a költségek 50%-át kell majd fedezniük fejenként, napi 40 zloty összegig – átszámítva 3500 forintig. 180 nap után ez az összeg 75%-ra, 60 zlotyira emelkedne (5200 ft).

A kormány célja, hogy a szabályozás jövő márciustól lépjen életbe. A törvényjavaslat várhatóan támogatásra talál a parlamentben. Jelenleg Lengyelországban csaknem egymillió ukrán menekült tartózkodik.