Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Dmytro Kozatskij a mariupoli acélgyár belsejéből készített felvételeket a sebesült katonákról, munkái pedig a világ minden tájára eljutottak és címlapra kerültek. Legutóbbi Twitter-üzenete azonban azt sugallja, már nem tartózkodik az Azovsztalban, hanem fogságba esett.

„Ennyi volt. Köszönöm a menedéket, Azovsztal. Életem és halálom helyszíne.”

Egy külön tweetben egy Google Drive-ra mutató linket is megosztott, amely az általa készített képeket tartalmazza – számolt be a Sky News.

Mariupol az ukrán ellenállás szimbólumává vált az invázió során, utolsó nagy fellegvárának pedig az Azovsztalt tekintik, ami civilek és katonák százainak nyújtott menedéket az elmúlt hetek során. Oroszország korábban azt közölte, körülbelül kétezer ukrán katona adta meg magát az üzemben.

Ukrajna állítása szerint a harcosok egy részét büntetés-végrehajtási telepre szállították, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága pedig azt közölte, több száz Azovsztalból érkező foglyot regisztrált, akiket most Oroszországban tartanak fogva.

Nem sokkal a fotós üzenete után Oroszország megerősítette, hogy teljesen felszabadították az üzem területét, és mindenki megadta magát.

Доречі, поки я буду в полоні, залишу вам фото в найкращій якості, відправляйте їх на всі журналістські премії і фотоконкурси, якщо щось виграю, після виходу буде дуже приємно. Дякую всім за підтримку. До зустрічі ❤️ https://t.co/8KVaqrRgQB

— Орест (@Kozatsky_D) May 20, 2022

A Sky Newsnak nyilatkozva Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő kijelentette, az orosz erők szándékosan okoznak forgalmi dugókat, hogy ily módon akadályozzák meg a civilek elmenekülését a területről. Meglátása szerint Oroszország azért akadályozza a civilek menekülését, mert így akar „még több szenvedést okozni a civil lakosságnak”.

Megosztotta, az oroszok erők folyamatosan intéznek támadásokat Kelet-Ukrajnában, ezzel megkeserítve a civilek életét. Szerinte a luhanszki régió városait „csak a lövöldözés kedvéért támadják”, azzal a céllal, hogy „még több fájdalmat okozzanak a lakosságnak”, illetve, hogy „ezzel maradásra bírják az embereket”.

Vaszilenko közölte, napról napra egyre több holttestet találnak a lerombolt épületek romjai között, s egyre több holttestet fedeznek fel a tömegsírokban, melyek főként Ukrajna keleti részén, Mariupol környékén találhatók.

Szerinte, ha Ukrajna győzelmével ér véget a háború, még akkor is „nagyon sok” áldozatra fognak bukkanni, hozzátéve, hogy a háború békés befejezése csak „Oroszországtól függ”, hiszen Putyin volt az, aki ezt a háborút kirobbantotta”.

A napokban érkezett a hír, hogy a még március elején bezárt McDonald’s éttermeket új tulajdonos veszi át, méghozzá egy olyan üzletember, aki eddig is közel állt a vállalathoz, hiszen a jelenlegi orosz licenctulajdonoshoz, Alexander Govorhoz kerül majd a mintegy 850 üzlet.

Az orosz piacon napi szinten átlag közel 2 millió ember fogyasztott a McDonald’s-okban, így bőven van potenciál az éttermek újraindításában, amit azonban már nem a jól megszokott arculati elemekkel fognak megvalósítani.

Hogy a közeljövőben milyen névre váltanak majd át, az még nem derült ki, az viszont már igen, hogy hagytak egy kiskaput, ha esetleg a McDonald’s idővel visszatérne Oroszországba, árulta el a vállalat helyi üzletágvezetője, Oleg Parojev.

„Mindenkinek érdeke, hogy a McDonald’s egyszer visszatérjen, ezt a vezérigazgatónk, Chris Kempczinski is megemlítette nyilatkozatában” – mondta Parojev a TASZSZ-nak.

Parojev elárulta, hogy minden oroszországi franchise-partnerenek lehetőséget adnak arra, hogy az új márka alatt működjenek: „Lesz egy új márkanév, mi pedig felajánljuk a jelenlegi partnereinknek, hogy új kereskedelmi feltételekkel csatlakozzanak a hálózathoz.”

Recep Tayyip Erdogan egy sor vezetővel egyezetetett, köztük Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel, Sauli Niinisto finn elnökkel, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. A téma természetesen a skandináv államok NATO-csatlakozása volt.

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, Erdogan feltételekhez kötötte a két ország csatlakozási kérelmének támogatását, a török elnök álláspontja szerint ugyanis olyan embereket bújtatnak, akik kapcsolatban állnak az általa terroristának tartott csoportokkal, köztük a Kurdisztáni Munkáspárttal és Fethullah Gülen követőivel, akit Ankara egy 2016-os puccskísérlet megszervezésével vádol.

Erdogan a Magdalena Anderssonnal folytatott telefonbeszélgetésében is hangsúlyozta, hogy „elvárja, hogy Svédország konkrét lépéseket tegyen annak jeléül, hogy komolyan veszi Törökország aggodalmait” – olvasható a török elnöki hivatal közleményében.

A török elnök továbbá követelte, hogy Svédország azonnal hatállyal szüntesse be a kurd fegyveres csoportok további támogatását, miután a török kormány állítása szerint svéd gyártmányú fegyvereket talált Észak-Szíriában, kurd csoportoknál.

Törökország emellett aggodalmát fejezte ki a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) támogató, Svédországban zajló tevékenységek miatt. A török vezető azt is közölte Svédországgal, hogy a NATO-csatlakozás támogatásáért cserébe fel kell oldaniuk a Törökországba irányuló fegyverexportra vonatkozó korlátozásaikat, amelyeket még 2019-ben vezettek be egy szíriai török offenzíva után.

Mindeközben a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is beszélt Erdogannal, egyetértettek abban, hogy Törökország mindig is támogatta a „nyitott ajtók politikáját” és a tagállamok közötti szolidaritást, azonban Erdogan azt is kiemelte, hogy a törökök aggályaira megoldást kell találni.

Stoltenberg, aki korábban Norvégia miniszterelnöke volt, maga is megjegyezte, hogy „egyetértünk abban, hogy valamennyi szövetséges biztonsági aggályait figyelembe kell venni, és folytatni kell a tárgyalásokat a megoldás érdekében” – írta meg a The Guardian.

Ami Finnországot illeti, Sauli Niinisto elnök Twitter-bejegyzése némi előrelépést jelez, ugyanis kijelentette, hogy „NATO-szövetségesként a finn és a török oldal tiszteletben tartja egymás biztonsági törekvéseit, kapcsolataik pedig még szorosabbá válhatnak ezáltal”. Niinisto aláhúzta, hogy Finnország elítéli a terrorizmus minden formáját és továbbra is szoros párbeszédet folytat Törökországgal.

Alar Karis, Észtország elnöke pedig ennek kapcsán kijelentette, a NATO-tagállamoknak fel kell készülnie a potenciálisan gyors és látványos változásra Oroszországban, amely az Ukrajna elleni invázió kudarca miatt következhet be – idézte a Newsweek.

Az észt elnök arra figyelmeztetett, hogy Putyin esetleges halála vagy bukása nagyon veszélyes hatalmi vákuumot kreálhat Oroszországban, amely továbbra is a világ legnagyobb atomfegyver-arzenáljával rendelkezik.

Karis ezen felül arra figyelmeztette a NATO-t, hogy az Oroszország által jelentetett fenyegetés bőven túl fogja élni az ukrajnai háborút, ezért egységesíteni kell és tartóssá kell tenni egy szövetségi választ Észak- és Kelet-Európában.

Karis ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem éppen kívánatos opció a Nyugat szempontjából sem, hogy teljesen izolálja Oroszországot, továbbra is fontos lehet a két blokk közötti együttműködés.

Az észt elnök szerint az EU és a NATO tagállamainak fel kell fognia, hogy most már nem lesz minden ugyanúgy Oroszországgal, mint régen, Vlagyimir Putyin inváziója mindent felrúgott. Karis szerint ugyanis ez nem csak Ukrajna háborúja:

Karis ugyanakkor elmondta, hogy néhány együttműködést fent kellene tartani és nem is lehet teljesen izolálni Oroszországot. Mint mondta, fent kell tartani egyes kommunikációs vonalakat, de ennek teljes helyrejöveteléhez akár évtizedek szükségesek.