Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.05.28 - 18:35
„A NATO-tagság nem nyújt nagyobb biztonságot Svédországnak és Finnországnak”

Lu szerint a csatlakozás semmilyen módon nem szolgálja a két ország biztonságát, inkább veszélyezteti azt, miután a háború kirobbanásának egyik oka is a NATO keleti terjeszkedése volt.

Kína franciaországi nagykövete, Lu Shaye a Europe-1 rádióállomásnak adott nyilatkozatában ismertette álláspontját Finnország és Svédország közelgő NATO-csatlakozásáról. A nagykövet úgy véli, a semleges státusz nagyobb biztonságot garantálna a két országnak, a szövetség ugyanis veszélyt jelent Oroszországra.

„Ez a szuverén döntése volt ezeknek az országoknak, de ahogy én látom, az objektív megfigyelések szerint a NATO-tagság nem erősíti meg a biztonságukat semmilyen módon. A semlegesség révén jobban biztosíthatják saját biztonságukat.”

A kínai nagykövet mindenkit arra buzdított, hogy gondolják át a konfliktus kiváltó okait; emlékeztetett rá, hogy a háború kirobbanását a NATO keleti terjeszkedésének öt hulláma előzte meg.

„Ez nem csak Kína nézőpontja. Számos nyugati politikus is osztja. Oroszország számára ez katonai fenyegetést is jelent, veszélyezteti a biztonságát. Alapvetően helytelen mások biztonságát gyengíteni vagy fenyegetni, megtiltva nekik a megtorlást vagy a védekezést.”

Lu elmondása szerint Kína valamennyi ország szuverenitását és területi integritását támogatja, „de mások biztonsági aggályait is figyelembe kell venni”. Szerinte párbeszéddel és konzultációkkal továbbra is véget lehet vetni a konfliktusnak – olvasható a TASS cikkében.

Klaus Korhonen és Alex Vernhoff finn és svéd NATO-nagykövetek május 18-án nyújtották át országait NATO-csatlakozási kérelmét a szövetség főtitkárának, Jens Stoltenbergnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök május 16-án úgy fogalmazott, Moszkva megtorolja a NATO katonai infrastruktúrájának bővítését, ugyanakkor megjegyezte, Finnország és Svédország felvétele nem jelent közvetlen veszélyt Oroszországra nézve, mert soha nem volt problémájuk ezekkel az országokkal.  

Tovább
2022.05.28 - 18:19
Johnson: Ukrajnának rakéta-sorozatvetőket kellene szállítani, hogy visszaverjék az oroszokat Donbászban

A brit miniszterelnök kijelentette, szerinte Ukrajnának most MRLS rakéta-sorozatvetőkre lenne szüksége, hogy visszaverje az orosz erőket Donbászban.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában kijelentette, az MRLS rakéta-sorozatvető lehetővé tenné az ukrán erők számára, hogy megvédjék magukat „ezzel a nagyon brutális orosz tüzérséggel szemben”. Az interjúban a brit miniszterelnök elzárkózott attól, hogy az Egyesült Királyság M270-es rakétarendszert küldjön Ukrajnába, melyet egyébként már hetek óta kér Kijev.

Johnson szerint „Putyin erői át akarják rágni magukat” a donbászi régióba, és jelenleg bár „lassú, de attól tartok, látványos előrenyomulást” értek el, miközben fokozatosan közelednek Szeverodonyeck felé. A brit miniszterelnök legfrissebb kijelentései azt sugallják, hogy a nyugati országok között némi változás állt be a fegyverekkel kapcsolatos álláspontban.

Ukrajna korábban azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy küldjön nagy hatótávolságú rakétákat, s bár az amerikai kormány visszautasította a kérést, most egyik napról a másikra hirtelen megváltozott álláspontjuk és már hajlandók leszállítani a Kijev által kért fegyvereket.

A Guardian a CNN értesülései nyomán azt írja, a jövő hét folyamán az amerikai kormány bejelentheti, hogy olyan fegyvereket küld Ukrajnába, melyek jelentős hatással lehetnek a harcokra, ezzel együtt pedig a háború végkimenetelére is.

A hagyományos tüzérségnél jelentősen komolyabb M270-es rakéták hatótávolsága a 165 kilométert is meghaladja, s percenként akár 12 rakétát is ki lehet lőni a rendszerrel. Amennyiben azonban tényleg ilyen rakétákat küldenek Ukrajnának, úgy az eredeti kijelentésüket félretéve már nem csupán „védelmi rendszerek” fognak érkezni az ukrán erőkhöz, ahogy azt a háború elején a NATO-tagok leszögezték.

Tovább
2022.05.28 - 17:47
Zelenszkijben kezd felmenni a pumpa, kemény szankciókat akar Oroszországgal szemben

Ukrajna elnöke a rengeteg szankció ellenére sem látja azt, hogy Oroszország igazán meggyengült volna az elmúlt három hónapban.

Oroszország valószínűleg maximálisan tisztában volt azzal, hogy lesznek szankciók, amiket ki fognak vetni rájuk, ha megtámadják Ukrajnát. Más kérdés, hogy mivel számoltak ezen a területen, már csak amiatt is, mert állítólag mindössze pár naposra tervezték az inváziójukat.

Ehhez képest több mint három hónapja harcolnak az ukránok területén, és többek között már legalább 1000 tankot veszthettek a sok ezer katonájuk mellett. Hamarosan az orosz olajembergót is bevezethetik, de könnyen lehet, hogy Oroszország még ebből is jól jöhet ki.

Volodimir Zelenszkij nem boldog, mert szerinte Oroszország képes volt megkerülni a legtöbb nemzetközi szankciót. Ennek kapcsán azt mondta, ez amiatt lehetséges, mert továbbra sincs egységes globális álláspont az ukrajnai invázió kapcsán.

Sőt, azt állította, hogy egyes országok, amik szankciókat vezettek be Oroszország ellen, segítenek Moszkvának abban, hogy a legtöbb ilyen szankciót megkerüljék. „Emiatt sajnos nem látjuk azt, hogy a szankciók nagy nyomást gyakoroltak volna Oroszországra.” – idézte a Sky News az ukrán elnököt.

Emiatt Ukrajna első embere sürgette a világ vezetőit, hogy vezessenek be szankciókat Moszkva ellen, mivel szerinte ez a megfelelő fegyver Oroszország ellen. A hírek szerint Oroszország továbbra sem mondott le arról, hogy bevegye Kijevet, így lehetséges, hogy ismét neki fognak futni a főváros elfoglalásának.

Tovább
2022.05.28 - 16:58
Scholz és Macron tűzszünetre szólította fel Putyint szombaton

A német és a francia vezető szombaton mintegy 80 perces telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, melynek során arra sürgették az orosz elnököt, hogy mihamarabb rendelje el a tűzszünetet.

Valószínűleg ennek a telefonbeszélgetésnek sem lesz komolyabb hatása Putyinra, mindenesetre Olaf Scholz és Emmanuel Macron újra megpróbálkoztak a tűzszünetre való felszólítással: a vezetők szombaton egy 80 perces telefonbeszélgetést folytattak Putyinnal, melynek során arra sürgették az orosz elnököt, hogy egyezzen bele a tűzszünetbe és vonja ki csapatait Ukrajnából.

A német kormányzat beszámolója szerint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte a telefonbeszélgetést, s azonnali tűzszünetet, valamint az orosz csapatok Ukrajnából történő mihamarabbi kivonását sürgettek.

A német kormány által közzétett sajtóközleményben, melyet a CNN is szemlézett, azt írták, a vezetők felszólították az orosz elnököt, hogy kezdje meg a közvetlen tárgyalásokat az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel, s találjon diplomáciai megoldást a konfliktusra.

E telefonbeszélgetés nagy valószínűséggel annak apropóján történt, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások megszakadtak, egyúttal ismételten azzal vádolta Kijevet, hogy „olyan ellentmondásos nyilatkozatokat tesz”, melyeket „Moszkva nem ért”.

Nem túl meglepő, hogy a Kreml álláspontja továbbra is változatlan és konkrét területi követeléseiket akarják érvényesíteni, hiszen egy nappal korábban Peszkov kijelentette, hogy Moszkva azt várja Kijevtől, hogy „fogadja el a valóságot” ezzel együtt pedig Oroszország területi követeléseit is. Az ukrán elnöki tanácsadó azonban a múlt hét folyamán megerősítette, esélytelen, hogy Ukrajna feladja saját területeit, kiemelve, hogy addig nem fog születni békemegállapodás, amíg Moszkva nem tesz le az ukrán területek megszerzéséről.

Tovább
2022.05.28 - 14:16
Olyan fegyver érkezik Ukrajnába, mellyel kiűzhetik az orosz hadihajókat az ukrán kikötőkből

A Harpoon hajóelhárító rakéták igen jó szolgálatot tesznek, Ukrajna pedig újabb darabokat fog beszerezni.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szombaton bejelentette, Ukrajna megkezdte a Harpoon hajóelhárító rakéták beszerzését, melynek egy része Dániából, míg az önjáró rendszerek az Egyesült Államokból érkeznek majd.

Reznyikov egy Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy Ukrajna partjainak védelmét nem csupán a Harpoon rakétákkal fogják erősíteni, de kifejezetten ennek a fegyvernek a használatára kiképzett ukrán csapatok fogják alkalmazni azokat.

Megosztotta, a Harpoon rakétákat az ukrán Neptun rakétákkal együtt fogják majd használni, mindezt annak érdekében, hogy megvédjék Ukrajna partvidékét, beleértve a déli Odessza városát is – idézte a Guardian.

Bejegyzésében hangsúlyozta, a Harpoon hajóelhárító rakéták beszerzése annak köszönhető, hogy több ország is szorosan együttműködött, kiemelve, hogy a Dániából érkező szállítmány Ukrajna „brit barátainak” közreműködésével fog megérkezni az országba.

Ezenfelül pedig arról is beszámolt, hogy Ukrajna újabb nehéz tüzérségi eszközöket kapott, köztük egy amerikai gyártmányú M109-es önjáró tarackot, melynek segítségével nagyobb távolságból is csapást mérhetnek majd az orosz csapatokra.

Tovább