Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz-ukrán háború kezdete után a Nyugat példátlan egységgel hozott meg olyan intézkedéseket, s vezetett be szankciókat, melyek kifejezetten az orosz gazdaságot célozzák, s melyek segítségével idővel ellehetetlenül, hogy Putyin finanszírozza ukrajnai háborúját.

Habár egészen az ötödik szankciócsomag bevezetéséig valóban megvolt az egység, a hatodik szankciócsomag bevezetése már nagyon régóta húzódik, mivel Magyarország blokkolja annak bevezetését az orosz olajembargóra vonatkozó pontja miatt.

Mint ismert, az EU keleti felén lévő országok, köztük Magyarország is függ az orosz olajtól, ám míg Szlovákia és Csehország új és alternatív megoldásokhoz folyamodott, s elfogadta az EU által adott engedményt a kivezetésre vonatkozóan, Magyarország a mai napig blokkolja a hatodik szankciócsomag bevezetését.

Orbán azzal érvel, hogy a szankciócsomag bevezetése felérne egy, „a magyar gazdaságra dobott atombombával”, ezért cserébe a miniszterelnök további 5 év türelmi időt, valamint 15-18 milliárd eurós beruházási tervet követel az Európai Uniótól.

Mivel ez az összeg irracionálisan magas ahhoz, hogy EU is elfogadja annak finanszírozását, az Európai Bizottság rendkívül kellemetlen helyzetbe került, tekintettel a tényre, hogy mind a 27 tagállamnak egységesen igennel kell szavaznia ahhoz, hogy a szankciócsomagot bevezethessék, ám Orbán nyilvánvalóvá tette, hogy egyedüliként megvétózza a javaslatot, így a mai, hétfői EU-s ülésen sem született meg a döntés a hatodik szankciócsomag bevezetéséről.

„Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog” – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő délután, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az elnök újságíróknak elmondta: az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, „ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a 6. csomaggal is”. Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel – amely szerinte kezd kiforrottá válni -, de megállapodást még nem sikerült elérni. „A tagállamokhoz intézett felhívásom nagyon világos. A siker kulcsa: szolidaritás Ukrajnával és az uniós egység” – idézte Von der Leyent az MTI.

Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező, Oroszországból érkező olajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők soron kívüli, kétnapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.

Orbán újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarországnak ez jó megoldás, ami azt jelentené, hogy nem dobják le az atombombát a magyar gazdaságra, hanem tud működni továbbra is, ahogy eddig. Kiemelte: a vita tétje az, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással valami történne, vagyis nem érkezik vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és másként eljuttatni azt az országba.

„Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk” – fogalmazott a kormányfő. Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország kész támogatni az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagját, ha abban szerepel megoldás a magyar energia-ellátás biztonságának szavatolására. „A jelenlegi javaslat azonban rossz. Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra” – húzta alá.

A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne. A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani – mondta. „Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen” – hangsúlyozta  Orbán Viktor.

Több jelentés is érkezett arról, hogy egyes tisztviselők azt állították, az amerikai kormány azt tervezi, hogy olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnának, melyekkel elérhetik akár Oroszországot is.

A közelmúltban igen nagy port kavartak azon értesülések, melyek szerint egyes tisztviselők azt állították, hogy a Biden-kormányzat arra készül, hogy olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld majd Ukrajnának, melyek segítségével akár oroszországi célpontok ellen is támadást indíthatnak.

Amint megjelentek az erről szóló jelentések, az orosz állami média is beindult és azonnal szórták a figyelmeztetéseket, mondván, az Egyesült Államok ezzel „átlépi a vörös vonalat”.

A Guardian jelentése szerint Joe Biden amerikai elnök erre reagálva hétfőn kijelentette, az Egyesült Államok nem fog nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldeni Ukrajnába, melyek az oroszországi célpontokat is elérhetik, így tehát az orosz állami média is megnyugodhat, nincs miért fenyegetőzni.

Volodimir Zelenszkij a mai és holnapi nap folyamán tartandó brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Unió vezetőihez fordul, hogy újabb szankciókat szorgalmazzon Oroszországgal szemben.

A 27 országot tömörítő csoport vezetői két napon át tárgyalnak majd arról, hogyan lehetne még jobban támogatni Ukrajnát, valamint kezelni a konfliktus hatásait, mint például a magas energiaárakat, a fenyegető élelmiszerhiányt és az EU védelmi szükségleteit.

A Reuters által ismertetett következtetéstervezetből azonban kiderült, hogy bár az Európai Unió szóban nagyvonalúan segítené a kijevi kormányt, ennek ellenére a főbb témák egyikében sem valószínű, hogy új döntés születik.

A német gazdasági miniszter, Robert Habeck szerint az Ukrajna elleni orosz támadás után világossá vált, hogy „mi történhet, ha Európa egységesen lép fel”, miközben attól tart, hogy „újra és újra összeomolhat” minden.

A legkézzelfoghatóbb intézkedés egy uniós hitelcsomag lesz, amely 9 milliárd eurót biztosítana Ukrajna számára, hogy ezzel körülbelül két hónapig fenn tudja tartani a kormányát, valamint kifizetni a béreket, ennek kapcsán azonban csak később hoznak végleges döntést.

A Moszkva elleni hatodik szankciócsomag ügyében viszont nem történt előrelépés immár május eleje óta, mert annak egyik eleme, az orosz olajembargó Magyarország számára nem elfogadható, Szlovákiának és Csehországnak pedig nagy problémát okozna, amennyiben elfogadásra kerülne – írta a The Guardian.

Az olajtilalomra vonatkozó megállapodás hiánya emellett a tervezet többi részét is hátráltatja, vagyis a Sberbank kizárását a SWIFT-ből, az orosz műsorszolgáltatók kitiltását az unióból, valamint további személyek felvételét a listára, akik nem léphetnek be az EU-ba, vagyonukat pedig befagyasztják.

Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke úgy véli, hogy az EU-tagállamok a mai csúcstalálkozón valószínűleg nem jutnak teljes megállapodásra az Oroszország elleni új szankciókról – írja a Sky News. 

Hozzátette, hogy valószínűbb, hogy a következő, júniusi csúcstalálkozón tudják majd megfogalmazni az egységes álláspontot, amely az EU szerint az orosz olaj tengeri és csővezetékes behozatalának, valamint a nyersolaj és a finomított termékek tilalma lenne. 

Az uniós diplomaták és a miniszterelnökök is dolgoznak az ügyön, Orbán Viktor is Brüsszelbe utazott a tanácskozásra, és több neves lap arról írt, hogy Magyarország az oka, hogy nem született meg a megállapodás. 

A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi a tilalmat, ugyanis az az álláspontjuk, hogy a magyar családokat és a gazdaságot meg kell védeni, ehhez pedig elengedhetetlen az Oroszországból származó olaj. 

A magyar vezetés viszont többször hangoztatta, hogy nyitottak más megoldásra, de olyanra, amely nem ját irreleváns gazdasági befektetéssel, és nem taszítja bele egy hatalmas válságba az országot. 

Ursula von der Leyen korábban villámlátogatást tett a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsorán vett részt Orbán Viktorra, és megpróbálta a miniszterelnököt meggyőzni arról, hogy álljon be a sorba. 

A csomag bejelentése után több ország is jelezte, hogy nem állnak készen az olajembargóra, viszont a hírek szinte csak arról szólnak, hogy a tilalom csak Magyarország miatt nem valósulhat meg. 

Azonban egyre több olyan hír lát napvilágot, miszerint ennek a legitim álláspontnak több követője is van Európa-szerte, de a tagállamok vezetői tudják, hogy a magyar miniszterelnök keresztül fogja vinni, amit kigondolt, ezért csak ülnek és várnak, meghagyva a munkát Orbán Viktornak.