Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Jenea Siskina, a Donyecki Népköztársaság egyik politikusa ugyanis kijelentette, olyan törvénymódosításokat hajtana végre, amelyek értelmében minden politikus ellen vádat emelne, akik Ukrajnát 2014 – vagyis a Krím-félsziget illegális orosz annektálása és a donbasszi szakadárháborúk – óta vezették.

Ezek közé tartozik Volodimir Zelenszkij, Petro Porosenko és korábbi ügyvezető elnök Olekszandr Turcsinov is – fogalmazott a Newsweek beszámolója szerint. Siskina ráadásul háborús bűntettek elkövetése miatt emelne vádat ezen politikusok ellen:

Bár Siskina ezt a Donyecki Népköztársaság nevében jelentette be, mindenki előtt ismert, hogy a donyeckiek is csatlakozni akarnak az Orosz Föderációhoz, ebből kifolyólag tekinthető a Kreml nevében tett fenyegetésnek is.

A politikus kijelentette, hogy az önhatalmúlag kikiáltott szakadárállam módosította a háborús bűntettekért való felelősség szabályait, valamint a terrorizmus támogatására és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is:

Siskina nyilatkozatának időzítése egyébként nem véletlen: a Nemzetközi Büntetőbíróság a közelmúltban bejelentette, hogy nyomozásokat fognak indítani a háborús bűntettek felgöngyölítése érdekében Ukrajna területén.

Az orosz erők megerősített katonai állásokat építenek ki az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő államhatártól alig három kilométerre – közölte Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

„Hírszerzésünk szerint az orosz csapatok állásokat építenek ki Podivotye és Nyekiszlica települések térségében, ez az oroszországi Brjanszk régióban, Ukrajna államhatárától körülbelül 3 kilométerre található” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a szóvivőt, aki elmondta azt is: két orosz Szu-35-ös repülőgép légicsapást mért a Szumi megyében lévő Bilopillja falura.

Motuzjanik szavai szerint az orosz csapatok védelmi állásokat építenek ki a második és a harmadik vonalon Ukrajna déli részében, Herszon és Zaporizzsja megyékben is, a keleti országrészben lévő Harkiv megyében pedig növelik egységeik tűzerejét.  

Közben Andrij Kovaljov, az ukrán fegyveres erők 112-ik kijevi területvédelmi dandárjának sajtótisztje egy tévéműsorban arra figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll az orosz hadsereg Kijev elleni rakétatámadásainak veszélye.

„A háborúnak még nincs vége. Még nem könnyebbülhetnek meg a főváros lakói. Kijevet elsősorban ballisztikus és cirkáló rakétákkal történő támadások fenyegetik” – hangoztatta Kovaljov. Szerinte fennáll az a veszély is, hogy az orosz erők megpróbálnak „második frontot” nyitni Kijev irányában. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy létszámú ukrán erők és eszközök vesznek részt Kijev védelmében.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes múlt szombaton leszögezte: tárcája egyelőre nem látja jelét annak, hogy Oroszország újabb támadásra készülne az ukrán főváros ellen. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában azt jósolta, hogy a háború legalább ez év teléig folytatódik, mert egyik fél sem vonulhat vissza.  

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben egy szerda esti tévéműsorban arról számolt be, hogy az orosz erők elfoglalták Szeverodoneck város területének 80 százalékát, de az ukrán védők számos ellentámadást hajtottak végre, és hat orosz fegyverest elfogtak. Hennagyij Lahuta, a Herszon megyei ukrán katonai adminisztráció vezetője pedig arról adott hírt, hogy az ukrán erők több mint húsz települést foglaltak vissza, és nyomulnak tovább dél felé a régióban. 

(MTI)

Catherine Colonna, Franciaország külügyminisztere a hétfői nap folyamán Kijevbe látogatott, ahol találkozón vett részt ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. Ez már csak azért is volt különleges, mert az európai integráció kérdésében súlyos ellentét alakult ki a francia és az ukrán kormány között.

Míg Ukrajna arra hivatkozva, hogy a vérüket adják az európai értékekért, teljes Európai Uniós tagságot szeretne, míg több nyugat-európai állam, egyebek mellett Franciaország is jelezte, hogy ennek nincsenek meg az intézményi feltételei és akár ez 10-15 évbe is telhet.

Emmanuel Macron francia elnök ezért azt javasolta, hogy hozzanak létre egy „európai politikai közösséget”, amelynek lényege az lenne, hogy politikai koordinációba lépne egymással az EU és a tagságra vágyó nyugat-balkáni és kelet-európai államok.

Ezt Ukrajna kategorikusan elutasította, mondván, csak a teljes uniós tagsággal elégednek meg. Ezt Zelenszkij és Kuleba is többször hangsúlyozta, az ukrán külügyminiszter pedig a Colonnával való találkozón is ezt megerősítette – idézte a The Guardian:

Kuleba a sajtótájékoztató során ezen kívül reagált azon európai politikusok és értelmiségiek aggodalmára, akik azt állítják, az Ukrajnának történő fegyverszállítás azt is jelenti, hogy ezzel azon országok belesodródnak a háborúba.

„Semmi nem fog titeket belesodorni a háborúba addig, amíg katonáitok nem kezdenek értünk harcolni. És mi, erre emlékeztetnélek, soha nem kértük, hogy a katonáitok harcoljanak nekünk. Tudjuk, hogy kell nyerni, hogy kell harcolni, csak adjátok meg a szükséges fegyvereket és nyerünk, így senki nem sodródik bele a háborúba.

Ahogyan az Ukrinform is idézte, Kuleba emlékeztetett, Oroszország azt akarta, hogy senki ne segítsen Ukrajnának, hogy minél több embert ki tudjanak irtani és minél nagyobb területet tudjanak elfoglalni, ezért fenyegetőznek jobbra-balra.

Mariupol városa az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb vesztese: az orosz hadsereg válogatás nélkül és kegyetlen módon ostromolta a várost, s a Kreml állításaival ellentétben az orosz erők támadásai nem csupán a katonai létesítményekre korlátozódtak, ezt pedig a városban készült fotók és videók is alátámasztják.

Az oroszok már a háború első napjaiban is a városra fókuszáltak, ám a valódi ostrom március 2-án vette kezdetét: fokozatosan egyre masszívabb támadásokat intéztek a város ellen, majd április 22-én Mariupol utolsó védői, valamint több száz civil menekült a mariupoli Azovsztal acélmű alatt húzódó alagútrendszerbe, abban a reményben, hogy ott túlélhetik az orosz támadásokat.

Az egész nemzetközi közösség megdöbbenve kísérte végig a mariupoli helyzetet, a Vöröskereszt „apokaliptikusnak” minősítette, míg az ukrán hatóságok folyamatosan arról jelentettek, hogy egyre mélyül a humanitárius válság a városban, nem mellékesen pedig Mariupol 95 százaléka teljes mértékben megsemmisült.

A kegyetlen ostrom következményeiről pedig azóta több felvétel is érkezett Mariupolból, az alábbi videó pedig önmagáért beszél: