Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.06.11 - 10:14
Zelenszkij megfogadta, nem ad át területet Oroszországnak, ebből továbbra sem enged

Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy tovább húzódik a háború, amiben három hónap alatt rengetegen vesztették életüket.

Egyelőre csak becslések vannak arra vonatkozólag, hogy eddig összesen hány embert vesztettek a felek a több mint három hónapja tartó háborúban. Az oroszok állítólag már 30 ezer elesett katonánál tartanak, de az ukránok is egyre közelebb állhatnak ehhez a számhoz, miközben napi szinten minden eddiginél több katonájuk hal meg.

Az ukrán civilek között is sok az elhunyt, csak Mariupolban 20 ezer felett lehet az elhunytak száma, ráadásul a kikötővárosban már a kolera is terjedni kezdett. A háború után a népszámlálás adhat tisztább képet arról, hányan is hunytak el pontosan Ukrajnában.

Joe Biden amerikai elnök korábban már tett utalást arra vonatkozólag, hogy Ukrajnának talán át kellene adnia pár területet az oroszoknak, de Volodimir Zelenszkij erről hallani sem akar. Legutóbb is azt hangsúlyozta, hogy nem fog területet átadni az orosz erőknek, ugyanakkor megérti, hogy a diplomácia életeket menthet.

Az Independent is beszámolt Zelenszkij beszédéről, amit a briteknek mondott, hozzátéve, az ukrán elnök szerint minden háborúnak tárgyalások útján kell véget érnie. „De sajnos az Orosz Föderáció elnöke ezt nem érti.”

„Mindkét félre szükség van, akik hajlandóak befejezni a háborút az országaik között, máskülönben ez nem fog működni.” – folytatta az elnök, és ismét egyértelművé tette, hogy az országuk függetlensége nagyon fontos, és nincs semmi, amiből engedne.

Zelenszkij szeretne Putyin orosz elnökkel tárgyalni, de Oroszország szerint ennek több kitétele van, amik egyelőre nem teljesültek. Márpedig addig a találkozó nem jöhet létre, a háború pedig folytatódik, és azt mondják, Oroszország ebben az ütemben még egy évig is képes lesz folytatni a csatákat Ukrajnában.

Tovább
2022.06.11 - 09:19
Kiderült, az USA előre figyelmeztette Zelenszkijt Putyin inváziójáról, de nem akarta meghallani

Joe Biden amerikai elnök elmondása szerint Volodimir Zelenszkijt figyelmeztették, hogy mire készülhetnek az oroszok, de valamiért nem akarta ezt meghallani.

Vlagyimir Putyin minden eddiginél több kritikát kap az ukrajnai inváziója miatt, ugyanakkor az ukrán elnökkel sem ért mindenki egyet, aki továbbra sem hajlandó letenni a fegyvert, és egyetlen egy területet sem akar átadni az oroszoknak.

Ez pedig ahhoz vezet, hogy a háború még egy ideig biztosan folytatódni fog, az sem kizárt, hogy idén nem ér véget. Jelenleg ez senki sem tudja, sok függ attól, hogy az oroszok milyen tempóban tudnak haladni, illetve mit lép a Nyugat.

Ukrajna szerint nem elegendő, amit a Nyugat tesz értük a fegyverekkel, mert sokkal több és még nagyobb harci eszközökre lenne szükségük. Nincs olyan nap, amikor Zelenszkij ezt ne hangsúlyozná, és szerinte már rég le lehetett volna állítani Oroszországot.

Az USA elképesztően sok pénzt költött Ukrajna felfegyverzésére, bár az utóbbi időben megcsappantak a fegyvercsomagok, azok kisebb intenzitással és mennyiséggel érkeznek. Sőt, Joe Biden azt mondta, Ukrajnának talán le kellene mondania pár területéről, de az ukránok hallani sem akarnak erről.

Biden elárulta, hogy az amerikai hírszerzés korábban olyan információkat gyűjtött össze, amik azt vetítették előre, hogy Oroszország invázióra készül. Ennek ellenére Zelenszkij valamiért nem akarta mindezt meghallani.

Az USA elnöke Los Angeles-ben járt egy demokrata adománygyűjtő eseményen, amikor erről beszélt, hozzátéve, tudja, hogy sokan azt gondolták, túloz, amikor a jelentésekből kiderült, Vlagyimir Putyin be fog törni Ukrajnába. „Nem volt kétség, és Zelenszkij hallani sem akart erről.” – idézte a Sky News Bident.

Tovább
2022.06.11 - 07:10
Mariupol: az oroszok holttestekkel együtt rombolnak épületeket

Vadim Boicsenko, Mariupol polgármestere azt állítja, hogy rengeteg olyan épületet romboltak le az oroszok, melyekből nem hozták ki a holttesteket.

Mariupol hosszú heteken át küzdött, tartotta magát az orosz erőkkel szemben, de csupán idő kérdése volt, hogy a megszállók mikor veszik át az irányítást. A végén már csak a helyi acélgyár tudta tartani magát, ahol rengeteg civil és katona bújt meg.

Ha nagy nehezen is, kimenekítették a civileket, köztük sok gyerekkel, akik heteket töltöttek a sötétségben odalent. Később a katonák következtek, mintegy 2500-an adták meg magukat, akik orosz fogságba kerültek.

Többek bíróság elé állhatnak, és halálbüntetést kaphatnak, de egyelőre nem született döntés az ügyükben. Ukrajna tömeges fogolycserét akar, addig az oroszok pillanatnyilag nem mentek ebbe bele, és 1000 katonát már Oroszországba szállítottak.

Mariupol nem nyugodhat meg, hiába nincsenek már harcok a városban. Egyrészt oroszok ellenőrzik a területet, másrészt teljesen lerombolták a környéket, miközben a holttestek szennyezik a vízhálózatot és terjedésnek indult a kolera, ami ezrek halálát okozhatja.

A The Guardian közben arról számolt be, hogy Vadim Boicsenko, Mariupol polgármestere szerint az oroszok 1300 nagyobb épületet romboltak le anélkül, hogy a helyi lakosok holttestét kiemelték volna onnan.

A pontos számok nem ismertek, hogy hányan haltak meg a kikötővárosban, de eddig több mint 20 ezer emberről lehetett hallani. Sokakat eltűntként tartanak nyilván, és egyes holttestek talán már soha nem kerülnek elő, többek között a fentebb említett rombolási műveletek miatt sem.

Tovább
2022.06.11 - 06:37
Már dolgozik a Kreml a háború utáni imidzsen: „Szabadság Kontinense” külföldnek, „Szovjetunió 2.0” az oroszoknak

A Kreml már megkezdte a munkálatokat arra vonatkozóan, hogy milyen képet alakítsanak ki Oroszországról a háborút követően.

A Meduza bennfentes értesülései alapján az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy a Kreml kettős képet akar Oroszországról alkotni, amely a külföldi közönségnek, az orosz elitnek és az egyszerű orosznak is elfogadható.

A kép megalkotásához pedig nem akárkit kértek fel: Szerhij Kirijenkót, aki egyebek mellett a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok kitalálója, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék átalakításának felelőse a Kreml berkeiben.

A Meduza forrásai szerint mindenféle szakértőt meghívtak az imidzs megalkotására, mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy ez mindenkinek megfelelő. Oroszország tekintetében így példátlan véleményszabadság van, amikor az értekezések folynak.

A független orosz lap ráadásul úgy tudja, hogy az EISR nevű szakértői intézet társadalomkutatóit is bevonták, akiknek javaslata volt, hogy egy exportverziója is legyen Oroszország imidzsének. Ez pedig a következő koncepciók mentén szerveződne meg.

Az exportimidzs arról szólna, hogy Oroszország a „Szabadság Kontinense” azon emberek számára, akik jobboldali értékeket vallanak. Ezt szerintük a társadalmon is keresztül fogják tudni verni, ugyanis a hagyományos orosz „jobboldali, tradicionalista, konzervatív és nem hisz a nácizmusban”.

A tárgyalásokat belülről ismerő egyik forrás szerint a „különleges utat” követő országokat veszik ehhez alapul, mint Venezuelát és Indiát, amelyek vezetőiben „semmi közös nincs az európaiakkal és nem szégyellik a diktatórikus habitusukat”.

A forrás azonban hozzátette, hogy ez a koncepció Putyin és biztonsági emberei számára nem éppen a legmegfelelőbb, mert ők abban hisznek, hogy Oroszországnak egy „korrekt, jobboldali, tradicionális európai” országnak kell lennie „melegfelvonulások, kisebbségi jogok és az USA” nélkül.

A Szabadság Kontinense képbe feltehetően beletartoznának az olyan témák is, amelyek a nyugati kultúrharc alt-right szektorának a hitvallását képezik, mint a transzellenesség, az identitás politika és a genderideológia ellenzése, illetve egyéb, főként kultúrharc során megnyilvánuló kérdések.

Ami a „belső használatra” vonatkozó imidzset illeti, a Meduza forrásai szerint egyértelműen a „Szovjetunió 2.0” megalkotása a cél. Mint fogalmaztak, az alapkoncepció szerint Oroszország visszaszerzi azokat a földeket, akiknek lakosai spirituálisan oroszok akarnak lenni.

Kérdés azonban, hogy ezeket mennyire sikerül megvalósulni, ezt nagymértékben fogja befolyásolni a háború kimenetele is – mert bár a Donbasszban úgy tűnik, kezdenek előretörni, koránt sem biztos, hogy ez tartós állapot lesz.

Tovább
2022.06.11 - 06:00
Bevetésre kész az Ukrajnának küldött nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg

A Krab típusú nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg megérkezett Ukrajnába, az ukrán védelmi miniszter közlése szerint pedig már készen is áll a bevetésre.

A Krab típusú, nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg is már készen áll arra, hogy az ukrán fegyveres erők bevessék az ország védelmében, akárcsak más fegyverzeteket, amelyeket Ukrajna a partnereitől kapott – jelentette be csütörtökön Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Facebookon.

A tárcavezető kifejtette, hogy a Krab lövegekkel együtt már öt különböző típusú 155 milliméter kaliberű nyugati fegyvert állít Ukrajna hadrendbe. Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium már több mint 150 ilyen fegyverrel látta el az ukrán fegyveres erőket. Szavai szerint az ilyen kaliberű, nyugati országoktól kapott lövedékek készletei már 10 százalékkal haladják meg azt a mennyiséget, amellyel ugyanilyen kaliberű, szovjet típusú lövedékekből Ukrajna a február 24-én kezdődött teljes körű orosz támadás előtt rendelkezett. Megjegyezte, hogy ezeknek a lövedékeknek a hatékonysága nagyobb, mint a szovjet modelleké, így kevesebb fogy belőlük.

Hozzátette, hogy ezzel egyidejűleg több mint ötven egyéb, nagy kaliberű ágyút, valamint ezekhez tartozó lövedékeket szállítottak az ukrán fegyveres erőknek. „Több tucat szovjet típusú rakéta-sorozatvető rendszer, több tízezer hozzá tartozó lövedék, több száz aknavető több százezer lövedékkel erősítette meg ez idő alatt a védelmünket” – hangoztatta Reznyikov, hozzátéve, hogy az ukrán fegyveres erőket már több száz harckocsival és egyéb – szovjet típusú – páncélozott járművel látta el a tárca. Állítása szerint ezekből az eszközökből az ukrán erők már csaknem ugyanannyival rendelkeznek, mint az orosz hadsereg.

A miniszter szerint az ukrán fegyveres erők már „jelentős mennyiségű fegyvert kaptak, ami elég lenne a győztes védekezéshez bármelyik európai ország hadseregével szemben, de nem elegendő az orosz erők ellen”, ezért Ukrajnának mielőbb további nehézfegyverekre van szüksége.

Ukrán megyei kormányzók reggeli jelentéséből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is aktívan ágyúzzák Ukrajna keleti és déli részét, aminek Harkiv, Luhanszk és Donyeck régiókban halálos áldozatai is lettek, a déli Herszon megye megszállt városaiba pedig már elkezdték betelepíteni családjaikat is.

A nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzói hivatala megerősítette, hogy az oroszok rakétacsapást mértek Novohrad-Volinszkij településre, ahol a lövedék becsapódásától károk keletkeztek egy többemeletes épületben. A hivatalhoz sebesülésekről nem érkezett bejelentés. Harkiv megyében viszont ketten meghaltak és négyen megsérültek az orosz erők ágyúzásaiban.

Luhanszk megyében, Szeverodoneck és Liszicsanszk városok ostroma következtében legalább négy helyi lakos vesztette életét – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hajdaj közlése szerint az orosz erők szerda este kétszer is eltalálták a Szeverodoneckben lévő Azot vegyiüzemet, ahol egy ammóniát előállító részleg is megrongálódott. Esetleges környezetszennyezésről egyelőre nincs jelentés.

Donyeck megyében a frontvonal teljes hosszán folytatódtak a harcok, orosz rakétatámadások következtében négy civil vesztette életét és 11-en sebesültek meg.
Az ukrán vezérkar közben arról számolt be, hogy Donyeck megyében a hírszerzés és a tüzérség jól összehangolt műveletének köszönhetően sikerült meghiúsítani egy orosz páncélostámadást az ukrán egységek egyik szárnya ellen. A tüzérség kilőtt két orosz harckocsit, a többi orosz páncélos visszavonult. Megsemmisítettek egy épületben elhelyezett lőállást is, ahol a jelentés szerint több mint tíz orosz katona vesztette életét.

A vezérkar csütörtöki összesítése szerint már mintegy 31 700 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrán katonai hírszerzés hivatalos honlapján nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint az orosz megszállás alá került Melitopolban az orosz erők sürgősen további fagyasztókat és ipari hűtőszekrényeket keresnek elesett orosz katonák tetemének tárolására, mivel a város húsfeldolgozó üzeme zsúfolásig megtelt holttestekkel. A hírszerzés hozzáfűzte, hogy azért is kellenek a hűtőberendezések, mert az orosz katonai vezetés igyekszik eltitkolni a veszteségek valódi mértékét, így „adagoltan és maximális időbeli csúszással” küldik haza Oroszországba katonáik holttesteit.

(MTI)

Tovább