Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a „különleges hadműveletet”, mert Angela Merkel volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja, hogy sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását.

Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki pénteki biskeki sajtóértekezletén Merkelnek a Die Zeit hetilapnak adott nyilatkozatára reagálva, amelyben a volt német kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre.

Putyin csalódott Merkelben

Putyin, aki az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján vett részt a kirgiz fővárosban, csalódottságának adott hangot a Merkel-nyilatkozat miatt, amely „abszolút meglepetés” volt a számára, mert, mint mondta, Moszkvában biztosra vették, hogy Berlin őszintén gondolja az ukrajnai rendezést. Az orosz vezető szerint a „különleges hadművelet” már korábban elindulhatott volna, de az orosz fél bízott benne, hogy „a minszki megállapodások keretei között meg lehet egyezni”.

Mint mondta, kiderült, hogy nemcsak az ukrán fél, de a szerződés többi részese is „becsapta” Oroszországot. Az orosz vezető szerint a történtek felvetették a bizalom kérdését, mert Oroszország kész megállapodni Ukrajnáról, és a garanciákról, ám elgondolkodtató számára, hogy kivel is van dolga.

Putyin szerint a „különleges hadművelet” megy a maga útján és nincsen vele probléma. Megismételte, hogy „nincsen olyan tényező”, amely miatt újabb mozgósításra lenne szükség. Úgy vélekedett, hogy a rendezés hosszú folyamat lesz.

Putyin közölte, megsemmisíti azt, aki nukleáris támadást intéz ellene

Putyin egyébként arra figyelmeztetett, hogy bármely ország, amely nukleáris támadást intéz Oroszország ellen, le lesz törölve a Föld felszínéről, mert válaszcsapásként egyszerre több száz rakéta fog felemelkedni, amit lehetetlen kivédeni. Utalt rá, hogy Oroszországot a katonai doktrínája ugyan nem jogosítja fel első csapásra, mint az Egyesült Államokat, ám a hiperszonikus fegyverei biztosítják számára, hogy erőteljes választ adjon, ha megtámadják.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország a biztonsága szavatolásához fontolóra veheti, hogy átvegye az amerikaiaktól a „lefegyverző csapás” koncepcióját.

„Először: az Egyesült Államoknak van egy megelőző csapás elmélete. Másodszor: egy lefegyverző csapásmérő rendszer fejlesztésén dolgoznak. Mi ez? Ez egy modern, csúcstechnológiai eszközökkel a vezetésipontok ellen végrehajtandó támadás, amely megfosztja az ellenséget az irányítórendszerektől” – mondta Putyin.

„Ha már erről a lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy átvegyük amerikai partnereink fejlesztéseit, a biztonságuk szavatolására vonatkozó elképzeléseiket?” – tette fel a kérdést.

Elmondta azt is, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (SZVR) és az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője közötti kapcsolatfelvételt Washington kezdeményezte. Lehetségesnek nevezte a folytatást, mint ahogy azt is, hogy a felek további fogolycserékben állapodjanak meg. Átgondolatlan döntésnek nevezte, hogy nyugati országok ársapkát vezettek be az orosz nyersolajjal kapcsolatban. Elmondta, hogy az orosz vezetés a lehetséges ellenlépések között a termelés csökkentését is fontolóra vette.

(MTI)

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a múlt héten orosz és ukrán hadifoglyokat látogatott meg. A genfi székhelyű szervezet eddig csak szórványosan tudott eljutni a foglyokhoz – írja a Sky News.

A bizottság elnöke, Mirjana Spoljaric kiemelte, elvárja, hogy ne akadályozzák ezeket a látogatásokat, és minden hadifoglyot látni kívánnak, bárhol is tartják őket, legyen akár orosz, vagy ukrán.

Zelenszkij szerint tétlenkedett a Vöröskereszt

A Vöröskereszt jogait a rendszeres látogatásra a harmadik genfi egyezmény védi, amelynek Oroszország és Ukrajna is részese. Az egyezményben lefektetett vállalások azonban nem mindig valósultak meg.

A múlt hónapban az ENSZ emberi jogi hivatala közölte, hogy megfigyelői nem jutottak be az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig emiatt tétlenséggel vádolta a szervezetet.

A Vöröskereszt felvette a kapcsolatot a hadifoglyok családtagjaival, akikkel megosztották a fogvatartottakról szerzett információikat, valamint személyes üzenetek átadására is lehetőséget biztosítottak.

„Mindezek mentőövet jelentenek a gyötrődő hozzátartozóknak” – tették hozzá.

Az egyházfő a Guardian jelentése szerint nehéz pillanatokon van túl: Ferenc pápa a hagyományos karácsonyi, a Rómában található Spanyol-lépcsőnél tett látogatása során az ukrajnai békéért imádkozott, ám egy ponton elcsuklott a hangja, s nem tudta folytatni.

A pápa hangja remegni kezdett, amikor arról beszélt, hogy milyen szenvedéseken kell keresztülmenniük az ukránoknak. A mondatot úgy kezdte:

Ezen a ponton azonban a pápának félbe kellett szakítani beszédét, s közel 30 másodpercen át nem is tudta folytatni azt. A lap azt írja, a pápa könnyeivel küzdött, miközben remegett.

Amikor a tömeg és Roberto Gualtieri, Róma polgármestere is érzékelte, hogy Ferenc pápa sír, s nem tudja folytatni beszédét, tapsolni kezdtek. Végül a pápa megállította könnyeit, s folytatta:

Az ukrán erők szombaton önjáró lövegekkel lőtték az orosz állásokat Donyeckben, nem messze Bahmut városától, a stratégia fontosságú településtől, mely a háborúban az egyik legfontosabb harcszíntér.

A videón is hallatszik, hogy a heves szél közepette milyen hangosan dördülnek a lövések egymás után, az orosz állásokat célozva:

Mint ismert, az orosz erők már több alkalommal is megkísérelték elfoglalni Bahmut városát, mely a Szlovjanszk és Kramatorszk városokba vezető főútvonalon fekszik: mindkét város az iparilag kulcsfontosságú Donbász régióban található, melyet az orosz erők még mindig megpróbálnak elfoglalni.