Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten működő ATES ukrán „partizánmozgalom” jelentkezett vasárnap egy orosz katonai bázis felgyújtójaként.

„Lángol az Oroszországi Föderáció mozgósított hadseregének bázisa az ukrán Krím félszigeten, Ragyanszke településen. Sokáig dolgoztunk ezen a terven. Továbbra is belülről pusztítjuk az orosz hadsereget” – írta a mozgalom a Telegramon. Hozzátették, hogy a tűznek áldozatai is vannak, és megígérték, hogy később közzéteszik a névsorukat.

Az orosz és az ukrán híradások szombaton beszámoltak a tűzről, amely a Ragyanszke faluban lévő orosz laktanyában tört ki. A Krimszkij oroszpárti csatorna a krími „kormánytól” származó értesülésekre hivatkozva azt jelentette, hogy ketten meghaltak a tűzben, és kétszáz orosz katonát ki kellett onnan költöztetni. A csatorna közlése szerint a tűz oka gondatlanság volt. Az Ukrajna-párti Krimszkij viter hírmegosztó csatorna azt írta, hogy mozgósított oroszok voltak a laktanyában. A krími vezetés hivatalosan nem számolt be a tűzesetről.

Jaroszlav Janusevics, a Krímmel szomszédos dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők vasárnapra virradóan tüzet nyitottak egy létfontosságú energetikai létesítményre a régióban. Az ágyúzás következtében a közelebbről meg nem nevezett objektum három szolgálati autója megsemmisült, a hangár és öt berendezés megrongálódott. A tűz 30 négyzetméterre terjedt ki.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alatt álló Melitopol város polgármestere arról tájékoztatott, hogy kigyulladt egy templom, amelyet az oroszok néhány hónapja elfoglaltak és összejövetelekre alakítottak ki. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette: a várost megszálló oroszok ezzel szemben azt állítják, hogy egy üdülőközpontban keletkezett tűz.

Az Odessza megye energiaellátásáért felelős vállalat közölte, hogy sokkal több időbe, akár két-három hónapba is beletelik a régió energialétesítményeinek helyreállítása a mostani orosz támadás után. A DTEK közölte, hogy Odessza és szinte a teljes régió áramszolgáltatás nélkül maradt. Szerhij Bratcsuk, Odessza megye kormányzója később pontosított.

Kifejtette, hogy szó sincs két-három hónapig tartó áramhiányról, hanem ennyi időre van szükség az erőművek teljes helyreállításához. „A nagyfeszültségű hálózatok és a kapcsolódó műszaki berendezések teljes helyreállításáról beszélünk. Az Odessza megyei kormányzói hivatal és az energetikai mérnökök azon vannak, hogy minden helyi lakos otthonában a következő napokban ismét legyen áramszolgáltatás” – írta a kormányzó a Telegramon. Az ukrán vezérkar vasárnap arról számolt be, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mostanra meghaladta a 94 ezret.

(MTI)

Most pedig úgy tűnik, a Wagner Szerbiában akarja megvetni a lábát, ugyanis bejelentették, hogy kulturális központot nyitottak a déli szomszédunk fővárosában, Belgrádban – írja az Anadolou hírügynökség.

A zsoldoshadsereg úgy fogalmazott, hogy az általuk megnyitott „barátság- és koordinációs központ” főként civil diplomáciára fog fókuszálni, hogy a puha hatalom eszközeivel megerősítse Szerbia és Oroszország baráti kapcsolatát.

A közlemény szerint az „Orly” névre keresztelt központ információs konfrontációban fog részt venni olyan orosz liberálisokkal, akik elhagyták az anyaföldet Szerbiáért és „Moszkva ellen dolgoznak”. A csoportot Alexander Liszov, akit például Koszovóból teljesen kitiltottak.

Ezt a bejelentést gyakorlatilag úgy lehet értelmezni, hogy a Kreml indirekt módon a rendszer összes ellenfelének utánamegy, nagyon sok orosz ellenzéki ugyanis elmenekült Szerbiába a hatóságok üldöztetése elől.

A Kreml azonban az ilyen és ehhez hasonló eszközökkel akarja biztosítani, hogy egy darab olyan orosz ember ne legyen, aki kritizálni meri a rendszer – ez pedig remekül mutatja Putyinnak és belső körének a félelmét.

Mindezt pedig arra a Wagner-csoportra bízta, amely már 2014 óta hobbiszerűen háborús bűnöket követ el Ukrajna területén, a mostani invázióban is tevékeny szerepük volt. Afrikában van még jelentős tevékenységük, ahol egyebek mellett Maliban és a Közép-Afrikai Köztársaságban is jelen voltak.

Az észak-atlanti védelmi szövetség első embere ugyanis figyelmeztetett az interjúban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja kiterjedhet egy szélesebb háborúvá, amelyet akár az egész szövetség ellen vívhat – idézte a New York Times.

Stoltenberg az elmúlt hetek során többször hívta fel a média figyelmét arra, hogy ne becsüljék alá a jelenlegi háborús helyzetet Ukrajnában, és folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is egész Európára fenyegetést jelent:

Hozzátette: én mindenkit megértek, aki már belefáradt Ukrajna támogatásába. Azokat is megértem, akik szerint az élelmiszerárak és az áramszámlák túl magasak. Akkor azonban sokkal nagyobb árat kell fizetnünk, amennyiben a szabadságunk és békénk veszélybe kerül Putyin győzelme esetén.

Stoltenberg a hét elején úgy fogalmazott, hogy Oroszország jelenleg szándékosan lassította le a háború menetét, mert készülnek egy jövő évi újabb fázisra, egy következő tavaszi nagyobb offenzívára.

A NATO-vezér hangsúlyozta, hogy továbbra is rendkívül fontos Ukrajna katonai támogatása, mert Oroszország semmi jelét nem mutatta annak, hogy tárgyalni kívánnának bármiről úgy, hogy Ukrajna területi integritása egyben marad.