Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Krímtől északra fekvő, egykoron csaknem 300 ezer lakosú Herszon városát még március elején foglalták el az oroszok, Kirill Sztremouszov, a herszoni katonai-polgári közigazgatás helyettes vezetője pedig már májusban Putyin felé fordult, hogy a teljes régiót ismerje el az Orosz Föderáció részeként.

A RIA Novosztyi most ismét idézte Sztremouszovot: „Egyre többen akarják megszerezni az Orosz Föderáció állampolgárságát. A Herszon régió lakosai tömegesen állnak sorba, hogy benyújtsák a szükséges dokumentumokat, csak azért, mert Oroszország meg tudja védeni, és el tudja látni a lakosságot abban az országban, amelyben az ember az állam legmagasabb társadalmi értéke.”

Sztremouszov szavai alapján úgy tűnik, Herszont már most orosz városként tartják számon, azonban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője alig egy hónappal ezelőtt még jóval óvatosabban fogalmazott az ügy kapcsán:

„Egy ilyen sorsdöntő rendelkezésnek teljesen világos jogi háttérrel, jogi indoklással kell rendelkeznie, abszolút legitimnek kell lennie, ahogyan a Krím esetében is. Természetesen erről a lakosoknak kell dönteniük, nekik kell meghatározniuk a sorsukat” – mondta májusban Peszkov.

Sztremouszov jelentésében azt állítja, hogy Herszonban már több mint tízezer orosz állampolgársági kérelmet nyújtottak be. Az első útleveleket június 11-én adták ki – számolt be róla a The Guardian.

A közösségi médiában kezdett terjedni egy videó, amellyel elsősorban az ukrán hadsereg arzenáljában lévő Stugna páncéltörő irányított rakétarendszer hatékonyságát kívánták bemutatni, ahogyan egy orosz páncélozott járművet felrobbant.

A videót az ukrán hadsereg 24. Gépesített Dandárja készítette és kiválóan megmutatta, hogy a Stugnák kifejezetten erős páncéltörő fegyverek az ukránok arzenáljában. A videó azonban nem csak ezért, hanem az orosz páncélozott jármú fajtája miatt is érdekes.

Mint a 19FortyFive is beszámolt róla, az ukránok kreatívan fogalmaztak a videó kapcsán: „vendégszerető emberek vagyunk és a Stugna-P PTRK üzemeltetői még a hívatlan vendégeket is tárt karokkal fogadják. Itt boldogan találkozhatnak az MTLB-vel és a megszállókkal, akiket már haza is küldtek a megfelelő csomagolásban”.

Ahogyan Rob Lee védelmi szakértő is fogalmazott a Twitteren általa is megosztott videó kapcsán, illetve a gépesített dandár is a gúnyos posztjában, az ukránok egy orosz MT-LB páncélos járművet lőttek ki.

Ez pedig azért érdekes, mert az MT-LB hosszú történelemre tekinthet vissza: a többcélú, kétéltű páncélozott járművet még az 1960-as években fejlesztették, 1964-ben rendszeresítették és a Varsói Szerződés országaiban előszeretettel használták is.

A lánctalpas vontató és páncélozott szállító járműből összesen 80 variánst fejlesztettek ki azóta, a videón szereplő MT-LB is feltehetően nem 60 éves, hanem egy modernizált verzió, viszont ezen járműveket a legtöbb helyen már nyugdíjazták és raktárba küldték.

Ami alapján pedig több mint beszédes, hogy előkerültek ezek a járművek, ugyanis az ukrán hadseregnek már sikerült több száz tankot és páncélozott járművet elpusztítania az orosz arzenálból, így a régi vasakhoz kellett már nyúlni – amik sokkal kitettebbek a modern páncéltörőknek.

Ilyen például a Stugna-P is, amely az amerikai fejlesztésű Javelin, a brit NLAW és a német Panzerfaust 3 mellett a leghatékonyabban tudta eddig az orosz tankokat pusztítani, melyek által akár egész tankegységeket tudnak semlegesíteni.

Stjepan Mesic volt horvát elnök „katasztrofálisnak” nevezte az Oroszország és Ukrajna között zajló, immár közel négy hónapja zajló háborút, melynek véleménye szerint Európa polgárai a legnagyobb vesztesei – írta meg az Anadolu Agency.

„Nem számítok arra, hogy Oroszország képes lesz elérni minden céljá a háborúban, ugyanakkor valószínű, hogy a Nyugat sem lesz képes erre” – mondta Mesic, aki úgy véli, a balkáni térség biztonsága továbbra sem forog kockán.

„Lehetetlen, hogy az ukrajnai háború átterjedjen egy másik régióra, különösen a Balkánra. Vannak, akik elégedetlenek a délszláv háború eredményeivel, és azt akarják, hogy ismét átrajzolják a határokat. De ezek a határok százezer ember halála után sem változtak meg. Kinek jutna eszébe újra megpróbálni?” – tette hozzá.

Az egykori horvát elnök szerint az Ukrajnában zajló konfliktus rávilágított arra, hogy az európai integrációs folyamatot fel kell gyorsítani, ami hozzájárulhat a balkáni országok biztonságának megszilárdításához is.

Mesic sürgette továbbá a balkáni országokat, hogy fejlesszék gazdasági együttműködésüket Törökországgal, amely komoly hatalom a régióban, a török hadsereg ráadásul az egyik legerősebb a NATO-n belül.

Dán újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján Volodimir Zelenszkij kifejtette, hogy mostanra elegendő fegyverrel és lőszerrel rendelkeznek, amiből viszont továbbra is kevés van, az a nagy hatótávolságú rendszerek, melyekre továbbra is szükségük van, ha sikerrel akarják visszaverni az orosz támadásokat.

Mindeközben a nyugati ígéretekből sincs hiány, Németország védelmi minisztere kijelentette, hogy hamarosan befejeződik azoknak az ukrán katonáknak a kiképzése, akik kezelni tudják majd a NATO-szabványú fegyverrendszereket.

Németország és Hollandia is tüzérségi rendszerekkel segíti Ukrajnát, a németek többek között a Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackokat is biztosítanak, amelyek akár 40 kilométerről is képesek likvidálni a célpontot.

Christine Lambrecht azt ugyanakkor még nem pontosította, hogy ezeket mikor kapja meg Ukrajna, mindenesetre Mihailo Podoljak elnöki tanácsadó hétfőn közölte, hogy további ezer tüzérségi ágyúra, ötszáz harckocsira, valamint ezer drónra lenne szükségük – írta meg a The Guardian.

Ukrajna védelmi miniszterhelyettese szerint nyugati szövetségeseiktől eddig a kért fegyverek mindössze 10%-át kapták meg és figyelmeztetett, hogy amennyiben ezek az országok nem növelik támogatásukat, az oroszok elleni háború vereséggel fog végződni.

Keddi televíziós beszédében Hanna Maljar a Volodimir Zelenszkij elnök által folyamatosan hangoztatott kéréseket ismételte meg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Európa és egyéb szövetségeseik felé: „Annak, amire szükségünk lenne, mindössze 10%-át kaptuk meg. Akárhogy is próbálkozik Ukrajna, akármilyen profi a hadseregünk, nyugati partnereink segítsége nélkül nem tudjuk megnyerni ezt a háborút.”

Az AFP-re hivatkozó Guardian szerint Maljar hozzátette, ezen szállítmányoknak egyértelmű időkerete kell, hogy legyen, mert a késlekedés miatt újabb területek kerülhetnek orosz kézre: „Tudnunk kell a határidőket, mert minden nap késés ukrán katonák és civilek életébe kerül. Sokat nem tudunk várni, mert a helyzet nagyon bonyolult.”

Zelenszkij az orosz előrehaladást Donbasszban „rémisztőnek” nevezte, és attól tart, hogy az orosz erők egész Luhanszkot elfoglalhatják. Korábban kritizálta egyes vezetők „visszafogott viselkedését”, amely szerinte „nagyon lelassítja a fegyverszállítmányokat.”

Dán újságírókkal tartott sajtóbeszélgetésén Zelenszkij elmondta: „Hálás vagyok azért, ami jön, de sokkal gyorsabban kéne jönnie. Százszor annyi felszerelésük és fegyvereik vannak, mint nekünk. Ha a fegyverszállítmányok nem gyorsulnak fel, patthelyzet lesz és emberek fognak meghalni. Ha kapunk fegyvereket, haladni fogunk.”