Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A június végi madridi NATO-csúcstalálkozó több kulcsfontosságú területen átalakításokat fog eredményezni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

 A főtitkár a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a madridi értekezleten fontos döntéseket hoznak a védelmi képességek és az elrettentés fokozása érdekében, illetve az Ukrajnának és más veszélyeztetett országoknak nyújtandó támogatással összefüggésben. Mint mondta, a szervezet várhatóan új stratégiai koncepciót is elfogad, amely közös álláspontot határoz meg Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

„Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti biztonságunkra, erre a helyzetre hosszú távú választ kell adnunk. A csúcstalálkozón olyan döntéseket hozunk, amelyekkel a NATO-t még erősebbé és mozgékonyabbá tesszük egy egyre veszedelmesebb világban” – jelentette ki Stoltenberg.

Fontosnak nevezte a NATO-jelenlét és -felkészültség megerősítését a szövetség keleti részén. „Ez több előre telepített harci alakulatot jelent majd, felszerelést, fegyverzetet, továbbá erősebb légi, tengeri és kibervédelmet. Illetve egy új haderőmodellt, amelyben több erő áll magasabb készenlétben, az egyes szövetségesek védelmére előre kijelölt különleges erőkkel, a gyorsabb megerősítés érdekében” – taglalta.

Stoltenberg elmondta továbbá: a NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy további segítséget nyújtanak Ukrajnának, köztük nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket. Átfogó segélycsomagot, illetve támogatást is biztosítanak Kijevnek, hogy felgyorsítsák az átállást a modern katonai felszerelésekre.

A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a szövetségesek meghívását a madridi csúcstalálkozóra. Egyelőre nincsenek információk arról, hogy az elnök személyesen vagy videóösszeköttetésben vesz részt az eseményen.

(MTI)

Ez inkább Oroszország részéről szorulhat magyarázatra, miután sokszoros túlerőben vannak, de valamiért még mindig nem sikerült legyőzniük Ukrajnát. A veszteség mindkét oldalon súlyos, rengetegen hunytak el a háború közel első négy hónapjában.

Több százan esnek el napi szinten, és senki sem tudja, mikor érhet véget a háború. A nyugati fegyverek nélkül valószínűleg már elbuktak volna az ukránok, akik így továbbra is tartják magukat, és várják az USA 1 milliárd dolláros fegyvercsomagját.

Ugyan a NATO nem küld katonákat és vadászgépeket sem Ukrajnába, folyamatosan támogatják az ukrán erőt. Ennek kapcsán mondta azt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítségük nem provokáció, hanem csak egy független állam támogatása.

A NATO-vezér kijelentette, a katonai szövetségük egy védelmi szövetség, a háború pedig Putyin háborúja. Stoltenberg szerint egy olyan háborúról beszélünk, amit Putyin indított meg, miután úgy döntött, hogy betör Ukrajna területére.

„Putyin elnök és Moszkva az, akik felelősek ezért a brutális agresszióért egy független országgal szemben.” – idézte a The Guardian a NATO-főtitkárt. Jelen állás szerint nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben drasztikusan javuljon a helyzet.

Behatoltak a luhanszki „népi milícia” egységei szeverodonyecki Azot vegyi üzem területére – közölte Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Paszecsnyik szerint Szeverodonyeck lakónegyedeit már „felszabadították”, de a város ipari zónájából „még nem sikerült teljesen kiszorítani” az ukrán fegyveres alakulatokat. Úgy vélekedett, hogy ennek a célnak az eléréséhez idő kell.

A milícia közölte, hogy ukrán részről ismét tűz alá vették azt a humanitárius folyosót, amelyet az orosz erők csütörtök reggel másodszor nyitottak meg az Azotban „fogva tartott” több száz civil előtt. Feltételezések szerint az üzem területén 2500 fegyveres tartózkodhat, akiknek egyötöde külföldi „zsoldos”.

A „Luhanszki Népköztársaság” területén Szeverodonyeck és a szomszédos, magaslati Liszicsanszk a két utolsó város, amely még nem került teljes egészében a szakadár és az orosz erők ellenőrzése alá.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők rakéta- és tüzérségi csapásai az elmúlt 24 órában megsemmisítettek két drónirányító pontot Mikolajiv megyében, valamint több mint 200 „nacionalistát”, egy elektronikus hadviselési állomást, hat harckocsit és egyéb páncélozott járműveket. A tábornok szerint a harcászati légierő csapásai következtében több mint 280 „nacionalista” vesztette életét, két lőszerraktár, öt harckocsi és más páncélozott harcjármű, hat lőállásban lévő tüzérségi löveg és 11 speciális katonai jármű pedig elpusztult.

Eközben nagypontosságú levegő-föld rakéták csapást mértek két vezetési pontra, valamint egy Tocska-U és egy Uragan rakétasorozatvetőre. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt,  egy Tocska-U  és 21 Uragan rakétát.

A donyecki szakadár „köztársaság” hatóságai a nap folyamán újabb ukrán nehéztüzérségi táadásokról tettek bejelentést, amelyeknek halálos áldozatai is voltak. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a sajtónak, arra a kérdésre válaszolva, hogy mi legyen Odessza sorsa, kijelentette: „Ukrajna minden orosz városát fel kell szabadítani”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a vonatkozó ukrán fenyegetésre válaszolva kijelentette, hogy a Krím félsziget biztonságát preventív és pótlólagos intézkedésekkel biztosítja az orosz hadsereg és hogy az ukrán fél távolról sem első alkalommal fogalmazott meg fenyegetést a Krími híddal kapcsolatban. Peszkov arra reagált, hogy Dmitro Marcsenko ukrán vezérőrnagy az ukrán hadsereg „első számú célpontjának” nevezte a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat.         Az is hangoztatta az orosz elnöki szóvivő, hogy a fegyverszállításokkal az Egyesült Államok csak „elnyújtja ezt az ukrán nép számára rossz periódust”.

(MTI)