Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ukrajna és Oroszországból háborúban áll egymással, mindenki arra vár, hogy Zelenszkij és Putyin békét kössenek, de ennek egyelőre a nyomát sem látni. Olyannyira nem, hogy a két ország egymásra mutogat. Ukrajna szerint Oroszország nem akar békét, míg Oroszország azt mondja, Ukrajna nem hajlik arra, hogy békét kössenek.

Zelenszkij többször hangsúlyozta, Putyinnal tárgyalna a békéről, mással nem, mivel az orosz elnök dönt mindenben. Moszkva szerint a találkozó előtt pár feltételnek teljesülnie kellene, és addig nem fognak igent mondani.

Közben az ukrán parlament betiltja az orosz zenét, illetve az Oroszországból, Fehéroroszországból származó könyvek importját. Emellett más orosz és fehérorosz nyomtatott termékek sem kaphatnak engedélyt a behozatalra és a forgalmazásra.

A hírről a TASS számolt be az egyik ukrán törvényhozóra hivatkozva, kaki név szerint Jaroszlav Zheleznya. A Telegram-csatornánk közzétett üzenet szerint a parlament megtiltotta a könyvek és más nyomtatott termékek behozatalát és terjesztését, melyek Oroszországból, Fehéroroszországból, illetve nem Kijev által ellenőrzött területekről származnak.

Az ukrán politikusok azt is támogatták, hogy az orosz zenéket ne játszhassák le az ukrán médiában és nyilvános helyeken. Az orosz szerzők könyveinek betiltásáról, az Oroszországból és Fehéroroszországból származó nyomtatott termékek behozatalának korlátozásáról még június 14-én jegyezték be a törvényjavaslatot.

Ivanna Klimpus-Cincadze ukrán parlamenti képviselő legutóbbi nyilatkozatában Németországot emelte ki, mondván, hogy az ország mindeddig nem nyújtott elegendő katonai támogatást Ukrajnának, amellyel „nagy hibát követ el”.

Emellett hálával fogadta, hogy az EU vezetői támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát, ugyanakkor arra szólította fel a koalíciót, hogy jelentős mértékű humanitárius segélyt, valamint fegyvereket biztosítson országának.

Elmondása szerint „nem hagyhatják figyelmen kívül Ukrajna egyéb szükségleteit sem”, hangsúlyozva, hogy bizonyos országoktól nem kapnak megfelelő támogatást. Itt Németországot emelte ki, hozzátéve, hogy „kisebb fegyverzettel” látja el az ukrán hadsereget, amikor jóval nagyobb segítségre lenne szükség.

A képviselő arról is szót ejtett, miszerint Olaf Scholz kancellár kijevi látogatása meg fogja őt győzni arról, hogy még több segítséget nyújtson, miután a vezetők „saját szemükkel láthatták az oroszok pusztítását” – írta a The Guardian.

A moszkvai Lefortovo kerület előzetes letartóztatási központjába szállították át az ukrán nacionalista Azov zászlóalj több parancsnokát – jelentette vasárnap a TASZSZ hírügynökség a bűnüldöző szervektől származó információra hivatkozva.

„Több olyan Azov-parancsnokot, akik Mariupol ostromakor adták meg magukat, Lefortovóba vittek” – mondta a névtelenül nyilatkozó informátor, aki nem nevesítette, hogy kit szállítottak át a csak Oroszország által elismert „Donyecki Népköztársaságból” Moszkvába.

A TASZSZ egy ugyancsak meg nem nevezett, az erőszakszervezetekben szolgáló illetőre hivatkozva azt írta, hogy az Azov parancsnokhelyettesét, Szvjatoszlav Palamart és az ukrán fegyveres erők 36. dandárjának parancsnokát, Szerhij Volinszkijt szállították át Oroszország területére, vizsgálati intézkedések céljából.

A Donyec-medencéért vívott háborút megelőzően Palamar részt vett a „narancsos forradalomban”, amely 2004 novembere és 2005 januárja között zajlott le Ukrajnában, majd 2014-ben a kijevi harcokban is. Mielőtt megadta magát az Azovsztal acélműben, többször fogadkozott, hogy az utolsó emberig harcol, de a TASZSZ szerint az első parancsnokok egyike volt, aki elhagyta a létesítményt.

A hírügynökség úgy tudja, hogy az Azovsztalban kapitulált ukrán katonák közül Volinszkij az egyetlen tiszt, akiről a megadás után újságírók videofelvételt készítettek. 2014-ben, amikor a Krímben szolgált, egysége az orosz csapatok engedélyével fegyvertelenül hagyhatta el a félszigetet. Az Azov több más tagjával együtt gyakran tett nyilvános nyilatkozatokat, egyebek között az amerikai elnököt, a pápát és brit kormányfőt felszólítva, hogy szervezzék meg az Azovsztalban bekerítettek evakuálását.

A TASZSZ úgy tudja, hogy több mint ezer olyan ukrán katonát szállítottak Oroszországba vizsgálati célból, akik Mariupolban adták meg magukat. A hírügynökség a bűnüldözési szervektől úgy értesült, hogy hamarosan újabbakat fognak oda átvinni, hogy egyebek között szembesítést végezzenek el a részvételükkel. Jelenleg több mint százan lehetnek az orosz fővárosban, köztük olyan külföldi zsoldosok is, akik az Azovsztalban adták meg magukat.

Az orosz védelmi minisztérium szerint május 16-tól kezdődően 2439 Azov-tag és ukrán katona tette le a fegyvert és adta meg magát, az acélműben. Május 20-án az orosz katonák teljesen „felszabadították” az Azovsztal területét.

MTI