Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye katonai kormányzója megerősítette, hogy az orosz hadsereg ismét eltalálta az Azot vegyi kombinát épületeit Szeverodonyeckben, valamint a város téglagyárára is rálőttek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Mint ismeretes, jelenleg 568 civil bujkál a népirtó orosz csapatok elől az Azot vegyi üzemben, köztük 38 gyermek, elsősorban az üzem dolgozói és azok családtagjai. Ahogy már Mariupolnál is megtanultuk, ez különösebben nem zavarja az oroszokat, hogy civilek próbálnak rejtőzködni.

Hajdaj megerősítette azt is, hogy az oroszok támadó hadműveleteket hajtottak végre Komiszuvakha, Zolote és Hirszke környékén, valamint fokozták a Liszicsanszk elleni bombázásokat is, amelyeknek nem tudni pontosan, mennyi halálos áldozata van.

Hajdaj kiemelte azt is, hogy a liszicsanszki katonai önkormányzat vezetőjének autóját, amely éppen a város legsúlyosabban lerombolt területeihez indult vizsgálatra, szintén tűz alá került. Az oroszok ezen felül három hídra is tüzet nyitottak Szeverodonyeckben.

A katonai kormányzó megerősítette azt is, hogy legalább 10 többemeletes lakóház, magánházak és a rendőrkapitányság egyik épülete is károkat szenvedett el az orosz bombázások miatt. Legalább egy ember elhunyt, míg egy nőt kórházba szállítottak.

A legsúlyosabb pusztítást az orosz légitámadások következtében ezúttal Hirszke szenvedte el, ahol legalább 13 házban keletkeztek károk. Novojvanyivkában hét házban okoztak az oroszok kárt, míg Vrubivkában egy középiskolát romboltak le.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint ráadásul igencsak tekintélyes összeget, 200 ezer rubelt, vagy mintegy 1.3 millió forintot kapott havonta azért, hogy Ukrajnában harcoljon.

Az elfogott pilóta, Andrej Fedorcsukov elit figurának számított az orosz légierőn belül, ám mint kiderült, egykoron ő is a rettegett Wagner-csoport zsoldosa volt.

Fedorcsukov azt is elismerte, hogy több ukrán város lebombázásában is részt vett és abban reménykedik, hogy fogolycsere keretében szabadon engedik.

Fedorcsukov beszámolójából egyébként kiderült, hogy az orosz repülőknek meglehetősen komoly navigációs gondjai lehetnek, ugyanis a pilóta külön felszereléseket vitt magával a pontosabb navigációhoz.

Fedorcsukov Szu-25-ös vadászgépét még szombaton szedte le az ukrán légvédelem, miután Igla típusú vállról indítható légvédelmi rakétával eltalálták a gépét.

A pilótának sikerült még időben katapultálnia magát a találatot követően, azonban az ukránok elfogták és azóta is hadifogolyként tartják fogva.

Újabb kudarccal végződött kísérletet tett a fekete-tengeri Kígyó-sziget visszafoglalására az ukrán hadsereg – jelentette ki kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

 A tábornok által ismertetett hadijelentés szerint hajnali 5 óra körül indított támadás hadműveleti terve az volt, hogy az ukránok légi és tüzérségi előkészítés után partra szállnak és elfoglalják a szigetet. Közölte, hogy a légitámadásban több mint 15 ukrán csapásmérő és felderítő drón vett részt, amelyeket két Bayraktar TB-2 drón irányított, emellett az amerikai légierő Global Hawk RQ-4 stratégiai felderítő drónját is észlelték nagy magasságban az orosz eszközök a sziget melletti légtérben.

Konasenkov azt mondta, hogy a drónok védelmét Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek biztosították Tuzla és Ocsakov mellől, a sziget elleni rakéta- és tüzérségi csapásokat Tocska-U ballisztikus rakétákkal, Uragan rakétasorozatvető rendszerek és amerikai 155 milliméteres M-777-es ágyúkkal Odesszától nyugatra lévő és a Kubanszkij-szigeten lévő lőállásokból hajtották végre.

A beszámoló szerint az orosz Pancir és a Tor légvédelmi rakétarendszerek minden csapást elhárítottak a Kígyószigeten; 13 drón, négy Tocska-U- és 21 Uragan-rakéta megsemmisült. A sikertelen előkészítés miatt, mint azt Konasenkov állította, az ukránok nem kísérelték meg a partraszállást. A Kígyó-sziget visszafoglalására Moszkva szerint legutóbb május 8-án történt ukrán próbálkozás.

Az orosz szóvivő elmondta, hogy az ukránok reggel 8 óra után hajóelhárító rakétákkal és egy Bayraktar TB-2 drónnal ismét támadták a Fekete-tenger északnyugati részén található orosz BK-1 és a Krím-1 gázkitermelő platformot. Az utóbbin tűz ütött ki, és a régióban „ökológiai katasztrófa fenyeget”.

Válaszul orosz Onyiksz manőverező robotrepülőgépek az Odessza közelében lévő Skolnij katonai repülőtéren Bayraktar-TB2 drónokat tároló hangárokat, a Kubaszkij-szigeten két tüzérségi szakasz M-777-es ágyúit, Ocsakov és Tuzla körzetében harci gépek pedig két Sz-300-as légvédelmi rakétaindítót semmisítettek meg.

A tengeri gázfúró platformokat ért ukrán csapások idején keddi hivatalos tájékoztatás szerint 109-en tartózkodtak a három létesítményen. Közülük hárman megsérültek, heten pedig eltűntek, az egyik platformon nem sikerült megfékezni a lángokat.

Konasenkov szerint emellett nagypontosságú levegő-föld rakéták máshol négy lőszerraktárra, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszerre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra mértek csapást, köztük a Jobboldali Szektor szervezetére. Az ütegelhárítás Donyeck környékén, ahonnan továbbra is tucatszámra érkeznek jelentések polgári célpontokat NATO-szabványú fegyverekből ért találatokról, két szakasznyi Uragan és ugyanennyi 152 milliméteres Gjacint önjáró löveget kezelő tüzérség megsemmisítéséről számolt be.

Az orosz harcászati légierő 57 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomására sújtott le, a rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 216 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 28 vezetési posztra és 64, lőállásban lévő tüzérségi alegységre. A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 570 „nacionalista” életét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 29 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, 19 drónt, öt Tocska-U és 30 Uragan rakétát.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 209 repülőgépet, 132 helikoptert, 1292 drónt, 348 légvédelmi rakétarendszert, 3709 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 580 rakétasorozatvetőt, 2065 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3760 különleges katonai járművet veszítettek. Konasenkov szerint az amerikai M-777-es ágyúkból csak az elmúlt nap folyamán 15 semmisült meg a druskivkai vasútállomás közelében, anélkül, hogy egy lövést is leadhattak volna belőlük.

Danyiil Bezszonov, a donyecki kormány tájékoztatási minisztere azt mondta kedden, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége a háború kezdete óta elérte 30 ezer halottat, 10 ezer hadifoglyot és 90 ezer sebesültet. A nyugati elemzők által „Kreml fő propagandistájaként” emlegetett Vlagyimir Szolovjov műsorvezető a Rosszija 1 televízió és a Vesztyi FM rádióban meg nem nevezett, jól értesült forrásra utalva azt állította, hogy front egész szakaszán az elesett ukrán katonák száma meghaladta a 60 ezret.

A „Donyecki Népköztársaság” – a nagyobbik délkelet ukrajnai szakadár entitás összesítése szerint – a konfliktus 125 nappal ezelőtt elkezdődött kiéleződése óta 188 civil – köztük kilenc gyerek – vesztette életét, 2334-en pedig – köztük 144 gyerek – megsebesültek. A legújabb eszkalálódás kezdetét Donyeckben, nem az orosz invázió megindulásától, február 24-től, hanem az ukrán tüzérségi támadások felerősödésétől, február 17-től számítják.

A kedden kiadott hivatalos statisztika értelmében az ukrán hadsereg 4757 alkalommal összesen 40 959 különböző kaliberű lőszert lőtt ki a „köztársaság” területére, köztük 29 Tocska-U rakétát, de bevetettek Grad, Uragan és Szmercs rakétasorozatvetőket is. A csapások következtében 4758 lakóépület és 1038 infrastrukturális létesítmény sérült meg, köztük 63 egészségügyi és 196 oktatási intézmény, 30 „kritikus infrastrukturális létesítmény”, valamint a villamosenergia-, víz- és gázellátás 384 objektuma.

(MTI)

Lukasenka pénteki kijelentései pedig kifejezetten nem biztatóak ebből a szempontból, ugyanis de facto megfenyegette Ukrajnát és Lengyelországot, hogy katonai lépéseket fog tenni – derül ki a Belta által idézett nyilatkozatból:

Ez a kijelentést kifejezetten aggasztónak találták többen is ukrán és nyugati katonai szakértői körökben, mint egyfajta előrevetítése annak, hogy Fehéroroszország akár támadást indíthat az egyébként eddig háborútól mentes nyugat-ukrajnai megyék ellen.

Ez Magyarország szempontjából sem mindegy, ugyanis Kárpátalja a legnyugatabbi ukrán megye, így nagy számú magyar közösség is kitett lehet egy potenciális támadásnak, amely az oroszok támogatásával a beloruszok által történik.

Lukasenka egyébként közölte azt is a bobrujszki kerékgyár dolgozói előtt tartott beszédében, hogy a Nyugat bele akarja rángatni Fehéroroszországot ebbe a konfliktusba, de nem fogják hagyni magukat és csak akkor támadnak, ha Ukrajna támad először.