Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nem vált be Vlagyimir Putyin orosz elnök számítása, a NATO és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport nem vált megosztottá Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának hatására – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G7 csoport németországi csúcstalálkozójának helyszínén, Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélésén.

 Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Joe Biden köszönetet mondott Olaf Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért.

Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad.

Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat „megerősödve” kerül ki a konfliktusból. A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése.

Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.

Már a találkozó hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy mindenki egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásáról. Ez a Hetek reményei szerint újabb jelentős csapás az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.

Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

(MTI)

Daniil Bessarabov, az orosz Állami Duma egyik tisztviselője nemrégiben kijelentette, hogy a nyugati zsoldosok „nem bújhatnak az amerikai útlevelük mögé”, hogy elkerüljék a büntetést és a bírósági tárgyalást.

Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra utalt, hogy az Ukrajnában elfogott amerikaiak a vádak alapján zsoldosnak minősülnek, ezért a genfi egyezmény hatálya „nem terjed ki, sőt, nem is terjedhet ki rájuk”.  

Bessarabov egyetértett ezzel az állásponttal, hozzátéve, hogy a Fehér Házat megdöbbentették Peszkov szavai, amely arra utal, hogy „a büntetlenség és a törvénytelenség évtizedei teljesen elszakították a nyugati hatóságokat a valóságtól”.

Hangsúlyozta, hogy valamennyi háborús bűnöst bíróság elé állítanak, akik számíthatnak rá, hogy minden tettüket „objektívan, nyilvánosan és pártatlanul kivizsgálják”, majd a donbászi köztársaságok törvényei szerint mérnek rájuk „igazságos büntetést”.

A Kreml szóvivője korábbi nyilatkozata során azt mondta, hogy az Ukrajnában elfogott amerikaiak tetteit ki kell vizsgálni, majd bíróság elé állítani őket, ezzel együtt pedig azt sem zárta ki, hogy halálbüntetést szabhatnak ki rájuk – számolt be a TASS.

Múlt héten a brit Daily Telegraph arról számolt be, hogy két volt amerikai katonát, a 39 éves Alexander Drueke-et és a 27 éves Andy Huynh-t Harkov közelében fogták el, az amerikai külügyminisztérium pedig június 16-án közölte, hogy készen állnak a fogvatartott katonák ügyében Oroszországgal tárgyalni.

Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom (G7) több más tagjával együtt megtiltja az orosz arany importját – közölte vasárnap a Downing Street.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az intézkedéshez az Egyesült Államok, Japán és Kanada is csatlakozik.

A németországi G7-csúcstalálkozó vasárnapi kezdete előtt bejelentett újabb szankció indoklása szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után.

A Downing Street tájékoztatása szerint Oroszország tavaly 12,6 milliárd font (5900 milliárd forint) értékben exportált aranyat.

London a világ egyik legnagyobb aranyforgalmazó piaca, így az orosz aranyexportra kirótt brit tilalom hatalmas hatással lesz Oroszország exportbevételeire – hangsúlyozta a Downing Street illetékese.

A szóvivő szerint az intézkedés az amerikai, a kanadai és a japán kormány csatlakozásával világméretűvé szélesedik, de Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcson a többi tagország vezetőit is arra biztatja majd, hogy hozzanak hasonló szankciókat az orosz aranyexportra.

A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta eddig 13,5 milliárd font éves értékű orosz exportra léptetett érvénybe korlátozásokat, emellett több mint ezer személy és száznál több intézmény ellen hozott szankciókat.

A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma.

E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá.

London az év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

(MTI)