Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A NATO most kezdődő madridi csúcstalálkozója fordulópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégiai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban fog alkalmazni a szövetség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Madridban kedden, nem sokkal a háromnapos eseménysorozat megnyitása előtt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel közösen nyilatkozva újságíróknak.

Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfogadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességében, ráadásul ezeket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készültségi szintű katonai erő támogatja.

A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok elfogadnak egy Ukrajnát támogató átfogó csomagot is. „Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe” – hangsúlyozta.

Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy haladást érnek el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában, valamint beszélt arról is, hogy még többet kell befektetni a védelembe, „ha szeretnénk megvédeni magunkat egy veszélyesebb világban”.

A főtitkár kiemelte: a csúcstalálkozónak otthont adó Spanyolország épp idén 40 éve tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. „A cél világos: közvetíteni a szövetségesek és azon túl az európai uniós tagországok egységességének üzenetét” – fogalmazott Pedro Sánchez.

A spanyol miniszterelnök szavai szerint a csúcstalálkozón demokráciák találkoznak azzal a céllal, hogy védjék közös értékeiket, amelyek „a szabadság, a politikai sokszínűség, az emberi jogok tisztelet és a nemzetközi rend”. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a NATO irányvonalát a következő évtizedben meghatározó stratégiai koncepció a spanyol főváros, Madrid nevét fogja viselni.

Mint mondta, a csúcstalálkozón a résztvevők felmérik azokat a fenyegetéseket, amelyekkel a jövőben szembe kell nézni, valamint meghatározzák azt, hogy ezeket miként kell kezelni, és milyen források állnak mindehhez rendelkezésre.

A csúcstalálkozó megerősíti az észak-atlanti szövetséget, „amelynek jelenlegi és jövőbeli létjogosultsága még nyilvánvalóbbá vált (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ukrajnai inváziója után” – jelentette ki. A spanyol fővárosba 44 nemzetközi delegáció érkezését várják keddtől. A 30 NATO-tagország állam-, illetve kormányfői mellett jelen lesznek az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó uniós tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei is mások mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel.

A Kína és Észak-Korea jelentette globális biztonsági kihívásokra figyelemmel Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviselteti magát az eseményen. A spanyol fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcstalálkozó idejére. Madrid több fontos közlekedési útvonalán korlátozták a forgalmat, a helyieket a metró használatára kérték, amelynek járatait sűrítették.

A delegációkat fogadó 33 belvárosi hotel környékén megszüntették a parkolási lehetőséget. A találkozónak helyt adó kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) körül három kilométeres sugarú biztonsági zónát hoztak létre, a behajtás engedélyhez kötött, az autósokat igazoltatják. A szállodák, nagykövetségek, rendezvényhelyszínek környékén a csatornahálózatot is átvizsgálták, a kanálisfedőket lezárták, az utcai szemeteseket eltávolították. A delegációkat négy rendőrségi helikopter is kíséri a levegőből. A biztonságra több mint 10 ezer rendfenntartó vigyáz.

A csúcstalálkozó miatt fokozott ellenőrzést vezettek be a spanyol határokon, amely érinti a főváros nemzetközi repülőterét, valamint a francia és portugál közúti határátkelőket is, ahol szúrópróbaszerűen átvizsgálják az autókat. A spanyol kormány tájékoztatása szerint az esemény megrendezése mintegy 50 millió euróba (20 milliárd forint) került. A találkozót megelőzően vasárnap több mint kétezren tüntettek Madridban, követelve, hogy a katonai kiadásokat az állam fordítsa inkább az iskolák, a kórházak és a közszolgáltatások fejlesztésére.

(MTI)

Kijev fogolycserét jelentett be, 144 ukrán katona került szabadlábra, közülük 95-en a mariupoli „Azovsztal védői” voltak – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

„Az ukrán és az orosz fél újabb fogolycserét hajtott végre, amelynek keretében visszanyerte szabadságát 144 ukrán, köztük 95 olyan katona, aki a mariupoli Azovsztal acélipari üzemnél esett fogságba” – fogalmazott a  Facebookon közzétett közleményben az ukrán védelmi minisztérium.

A katonai hírszerzési főigazgatóság közleménye szerint az Azovsztal védői között a Moszkva által „neonácinak” tartott, a nemzeti gárdához tartozó Azov ezred 43 tagja is kiszabadult. Kijev hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta eddig ez volt a legnagyobb szabású fogolycsere, amelyet az orosz féllel végrehajtottak.

A kiszabadult ukrán foglyok között 59 nemzeti gárdista, 30 haditengerész, 17 határőr, és egy rendőr van, a többiek a hadsereg más alakulatainak tagjai, illetve a területvédelemhez tartoznak. A legidősebb közülük 65, a legfiatalabb 19 éves.

A katonák rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel kerültek szabadlábra. „Valamennyien orvosi és pszichológiai ellátásban részesülnek” jelezte az ukrán hírszerzési főigazgatóság.

Denisz Szmihal, ukrán kormányfő „komplikáltnak” nevezte a fogolycserét.
 Június 6-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak azt mondta, hogy több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba az Azovsztal nevű acélüzem területéről. Akkor elmondta azt is, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik, az elsődleges feladat pedig az volt, hogy élve kerüljenek haza.

Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbezárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén. Május 20-án jelentették be, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt és orosz fogságba került, így Mariupol is teljes orosz ellenőrzés  alá került.  

Olekszandr Horunzsij, az ukrán katasztrófavédelem szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján közben azt közölte, hogy a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásnak nem lett volna ennyi áldozata, ha a pláza lakói a légvédelmi szirénák megszólalásakor felelősségteljesen óvóhelyre vonultak volna. „Olyan időket élünk, amikor a riadók figyelmen kívül hagyása emberéletekbe kerül” – jegyezte meg.

Volodimir Zelenszkij szerdán kijelentette a Kijevben tárgyaló Joko Widodo indonéz elnöknek, hogy csak akkor vesz részt a G20-as országcsoport novemberre tervezett indonéziai csúcsértekezletén, ha az ukrajnai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi. Az ukrán elnök továbbá függővé tette részvételét „a csúcsértekezlet résztvevőinek összetételétől” is. Konkrétan nem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit meghívtak a csúcstalálkozóra, és aki ezt a meghívást el is fogadta.

(MTI)