Az eddigi egyik legfontosabb fogolycseréjét hajtotta végre Oroszország és Ukrajna
Sokan már odahaza alhatnak a családjukkal, ráadásul olyanok is elhagyhatták az orosz fogságot, akik korábban Mariupol acélművét védték.
Fotó: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által videófelvételről készített képen egy orosz katona (b) átkutat egy ukrán katonát a mariupoli Azovsztal acélmű területén 2022. május 17-én. A nap folyamán több mint 260 ukrán harcos - sokan közülük sebesültek - hagyhatta el az acélmű területét.
MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Kijev fogolycserét jelentett be, 144 ukrán katona került szabadlábra, közülük 95-en a mariupoli „Azovsztal védői” voltak – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.
„Az ukrán és az orosz fél újabb fogolycserét hajtott végre, amelynek keretében visszanyerte szabadságát 144 ukrán, köztük 95 olyan katona, aki a mariupoli Azovsztal acélipari üzemnél esett fogságba” – fogalmazott a Facebookon közzétett közleményben az ukrán védelmi minisztérium.
A katonai hírszerzési főigazgatóság közleménye szerint az Azovsztal védői között a Moszkva által „neonácinak” tartott, a nemzeti gárdához tartozó Azov ezred 43 tagja is kiszabadult. Kijev hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta eddig ez volt a legnagyobb szabású fogolycsere, amelyet az orosz féllel végrehajtottak.
A kiszabadult ukrán foglyok között 59 nemzeti gárdista, 30 haditengerész, 17 határőr, és egy rendőr van, a többiek a hadsereg más alakulatainak tagjai, illetve a területvédelemhez tartoznak. A legidősebb közülük 65, a legfiatalabb 19 éves.
A katonák rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel kerültek szabadlábra. „Valamennyien orvosi és pszichológiai ellátásban részesülnek” jelezte az ukrán hírszerzési főigazgatóság.
Denisz Szmihal, ukrán kormányfő „komplikáltnak” nevezte a fogolycserét.
Június 6-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak azt mondta, hogy több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba az Azovsztal nevű acélüzem területéről. Akkor elmondta azt is, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik, az elsődleges feladat pedig az volt, hogy élve kerüljenek haza.
Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbezárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén. Május 20-án jelentették be, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt és orosz fogságba került, így Mariupol is teljes orosz ellenőrzés alá került.
Olekszandr Horunzsij, az ukrán katasztrófavédelem szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján közben azt közölte, hogy a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásnak nem lett volna ennyi áldozata, ha a pláza lakói a légvédelmi szirénák megszólalásakor felelősségteljesen óvóhelyre vonultak volna. „Olyan időket élünk, amikor a riadók figyelmen kívül hagyása emberéletekbe kerül” – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij szerdán kijelentette a Kijevben tárgyaló Joko Widodo indonéz elnöknek, hogy csak akkor vesz részt a G20-as országcsoport novemberre tervezett indonéziai csúcsértekezletén, ha az ukrajnai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi. Az ukrán elnök továbbá függővé tette részvételét „a csúcsértekezlet résztvevőinek összetételétől” is. Konkrétan nem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit meghívtak a csúcstalálkozóra, és aki ezt a meghívást el is fogadta.
(MTI)
