Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A RIA Novosztyi közölte, hogy a védelmi minisztérium arról adott tájékoztatást, hogy Oroszország jószolgálati gesztusként kivonta csapatait a Kígyó-szigetről.

„Ez azt mutatja a világközösségnek, hogy az Orosz Föderáció nem akadályozza az ENSZ erőfeszítéseit, hogy humanitárius folyosót szervezzen a mezőgazdasági termékek Ukrajna területéről történő elszállítására” – közölte a minisztérium.

Hangsúlyozták azt is, hogy egy ilyen lépés megfosztaná Kijevet attól a lehetőségtől, hogy az orosz csapatok ellenőrzése miatt a gabonaexport „lehetetlensége” mögé bújva spekuláljon az élelmiszerválság problémájával.

A minisztérium hozzátette, hogy az ellátások folytatásához az ukrán félnek most a Fekete-tenger partvidékét, beleértve a kikötőihez közeli vizeket is, aknamentesítenie kell.

Az ENSZ többször is kijelentette, hogy a gabonahiány miatt élelmiszerválság fenyeget, a Nyugat pedig azzal vádolja Oroszországot, hogy akadályozza az ukrán gabona világpiacra történő szállítását, míg Moszkva kategorikusan tagadja ezeket a vádakat. 

Ugyanakkor a kijevi hatóságok maguk is számos akadályt gördítettek az export elé: amellett, hogy Mariupol kikötőjében felszínre került a gabona elégetése, az ukrán fegyveres erők aláaknázták a Fekete-tenger egy részét, ami nem teszi lehetővé, hogy a gabonát hajókkal a világpiacra szállítsák.

Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza az Ukrajnából származó gabonaexportot, és ha Kijev megtisztítja a kikötőket, a gabonát szállító hajók gond nélkül el tudnak majd indulni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága viszont ennek ellenére megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy ne hajtsák végre a két brit harcos halálbüntetését, akikkel szemben a donyecki „bíróság” szabta ki a lehető legsúlyosabb jogkövetkezményt.

Az EJEB bejelentése szerint olyan átmeneti intézkedéseket hoztak, amellyel biztosítani kívánják, hogy a halálbüntetést nem hajtják végre a Mariupolban elfogott két brit harcos, Aiden Aslin és Shaun Pinner ellen – írja a Sky News.

A brit tévécsatorna is megjegyzi azonban, hogy egyelőre még nem tudni pontosan, Oroszország alkalmazkodni fog-e az EJEB döntéseihez, mivel az Európa Tanácsból való kilépésük biztosította, hogy az EJEB-nek már nincs joghatósága a területükön.

A Donyecki Népköztársaság arra hivatkozva ítélte halálra a két harcost, hogy zsoldostevékenységet folytattak, erőszakosan át akarták venni a hatalmat és meg akarták dönteni a donyecki alkotmányos rendet – családjaik ezzel szemben állították, ők az ukrán hadsereg részei voltak, ezért hadifogolyként kell kezelni őket.

Oroszország még júniusban fogadott el két olyan törvényt, melyek szerint az EJEB már nem hozhat jogi döntéseket orosz területen. Ez gyakorlatilag megfosztotta az oroszokat, hogy az erősen átpolitizált igazságszolgáltatás által visszautasított kérelmeiket egy független fórumon meg tudják tárgyalni.

Az amerikai hírszerzés egyik legfelsőbb vezetője szerint Vlagyimir Putyinnak továbbra is az a célja, ami akkor volt, amikor Ukrajnába parancsolta katonáit, azaz, hogy „elfoglalja az ország nagy részét” – írja a Guardian.

A nemzeti hírszerzést vezető Avril Haines elmondta, az ügynökségeik három rövidtávú helyzetet tartanak elképzelhetőnek, amelyek közül a legvalószínűbb kisebb orosz előrehaladással jár, de áttörést nem jelent Putyin céljai szempontjából.

A másik két lehetséges szcenárió az oroszok ukrán védvonalon való áttörése, illetve az ukránok által stabilizált frontvonal és az oroszok lassú visszaszorítása lehet a tisztviselő szerint.

Haines azonban az általános helyzetértékelésében azt mondta, hogy az ukrajnai helyzet „igen baljós.”