Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Finnország és Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet – közölte Sauli Niinistö finn elnök szerdán, az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján, amelyen a két északi ország meghívottként vesz részt.

Finnország és Svédország a nap folyamán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.

A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.

Sauli Niinistö hangsúlyozta: a vállalt elkötelezettség nem jelenti azt, hogy Finnország változtatni fog eddigi álláspontján és automatikusan kiadja a Törökország által terroristának nevezett személyeket, hanem a finn jognak megfelelően minden esetet egyenként megvizsgál majd.

A nap folyamán hasonló véleményt fogalmazott meg Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, emlékeztetve: bármilyen kiadatásnak Törökország felé összhangban kell lennie a nemzetközi és a svéd jogszabályokkal. Törökország szerdán bejelentette: 33, általa terroristának tartott ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvednek Liszicsanszk és Harkiv környékén – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, a liszicsanszki olajfinomítónál az elmúlt nap folyamán az ukrán 10. hegyi rohamdandár 108. zászlóalja teljesen megsemmisült, az alegység 350 katonájából mindössze 30 katona maradt életben. A tábornok szerint Liszicsanszknál a 115. gépesített, valamint a 79. és a 25. légideszant hadosztálynál kritikus élelmiszerhiány alakult ki, amely számos esetben álláselhagyást és dezertálást eredményezett.

Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán azt mondta, hogy az általa képviselt szakadár régió utolsó, ukrán kézen maradt városa, Liszicsanszk egyharmadát „felszabadították”. Vitalij Kiszeljov, a „köztársaság” belügyminisztériumának munkatársa azt hangoztatta, hogy a több oldalról ostromlott városból az éjszaka folyamán mintegy félezer ukrán katona és 74 zsoldos távozott Sziverszk területére, ahová az ukrán hadsereg hat zászlóaljat csoportosított át. Kiszeljov szerint az ukrán alakulatokat amerikai katonai magáncégek zsoldosai irányítják.

A luhanszki hatóságok kedden azt állították, hogy Liszicsanszknál több, mint ezer ukrán katona esett el, több tiszt pedig fogságba esett. Konasenkov szerdai beszámolója szerint az orosz tüzérség a Harkiv megyei Pitomnik falu közelében elpusztította a „náci” Kraken alakulat mintegy száz harcosát és tíz egységnyi hadfelszerelését, a veszteségek miatt pedig a megmaradt erőket Harkivba vonták vissza.

Az orosz légierő nagypontosságú rakétái az elmúlt 24 óra alatt négy vezetési pontot és Mikolajiv közelében egy külföldi zsoldosok kiképzésére használt bázist semmisítettek meg, valamint csapást mértek 32 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra és nyolc lőszer- és fegyverraktárra. A Donyeck környékén folytatott ütegelhárítás keretében a rakéták egy Grad- és két tüzérségi szakaszt találtak el.

A harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi csapatok a nap folyamán  39 vezetési pontra, hat hadianyagraktárra, 68 lőállásban lévő tüzérségi alegységre – beleértve egy francia CAESAR önjáró löveget a Kubanszkij szigeten -, valamint 216 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, valamint megsemmisítettek egy MiG-29-es repülőgépet és egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert.

A légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, kilenc drónt, hét Tocska-U ballisztikus rakétát és nyolc rakétavető-lövedéket. Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 221 repülőgépet, 134 helikoptert, 1391 drónt, 351 légvédelmi rakétarendszert, 3 853 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 692 rakéta-sorozatvetőt, 3052 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3 907 különleges katonai járművet veszítettek.

(MTI)

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye megszállt részeinek oroszok által odatett vezetője közölte, hogy több hónapnyi várakozása után megindult az első kereskedelmi hajó a begyjanszki kikötőből – idézte a The Straits Times.

Oroszország bejelentette korábban, hogy a kikötőből teljesen eltávolították az aknákat, ezért zavartalanul fog tudni menni az áruforgalom. Az első szállítmány pedig útjának indult, az orosz sajtóban azonban ezzel kapcsolatban érdekes hírek jelentek meg.

A TASS és a RIA Novosti ugyanis úgy közölte Balickij nyilatkozatát, hogy az első kereskedelmi hajó elhagyta a bergyjanszki kikötőt és mintegy 7000 tonna gabonát szállít „baráti országoknak” – Balickij azonban erről nem beszélt, ez pedig sokatmondó.

Nem ez lenne az első alkalom ugyanakkor, hogy a megszálló csapatok baráti országnak küldik a főként afrikai és közel-keleti nemzeteknek szánt ukrán gabonát: korábban felmerült, hogy az oroszok Szíriába szállítottak Ukrajnába ellopott gabonát.

Oroszország a sorozatos akcióival globális éhínséget kockáztat, ám amennyiben ez bekövetkezik, arra lehet számítani, hogy egy orwelli disztópiát megszégyenítő valósághamisításon alapuló propaganda-kampányt indítanak, hogy ez miért Ukrajna és a Nyugat hibája.

Az orosz hadsereg az ukrán tengeri partvidék jelentős részét megszállta, alig maradt épen kikötője az ukránoknak. Ez világít rá arra, hogy a háborúval nemcsak a népirtás a célja az oroszoknak, hanem gazdasági megfontolások is erősen szerepet játszanak.